A Magyar Építész Kamara szemszögéből

Mikor kötelező az épületenergetikai tanúsítvány

Az új építésű épületek, rendeltetési egységek esetén az energetikai tanúsítvány elkészítése 2009. január 1-jétől a használatba vételi eljárás megindításáig kötelező, a vonatkozó 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet alapján.

Meglévő épületek, önálló rendeltetési egységek, lakások esetén az energetikai tanúsítvány 2012. január 1-jétől kötelező az alábbi esetekben:
- ellenérték fejében történő tulajdon-átruházás, vagy
- egy évet meghaladó bérbeadás.

1000 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén a tanúsítvány készítése szintén 2009. január 1-től kötelező függetlenül attól, hogy az adott építmény új építésű, vagy meglévő.

Mely esetekben nem kell tanúsítványt készíteni

2011. december 31-ig önkéntes a meglévő épületek, energiatanúsítása. Ez azt jelenti, hogy a rendelet 2009. január 1-jei hatályba lépésekor jogerős használatbavételi engedéllyel rendelkező önálló rendeltetési egységek, lakások tanúsítása eddig az időpontig nem kötelező.

Nem terjed ki a rendelet hatálya, vagyis nincsen tanúsítási kötelezettség az alábbi építmények vonatkozásában:
a) az 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületre;
b) az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre;
c) a legfeljebb 2 évi használatra tervezett épületre;
d) a hitéleti rendeltetésű épületre;
e) a jogszabállyal védetté nyilvánított épületre, valamint a jogszabállyal védetté nyilvánított (műemlékileg védett, helyi építészeti értékvédelemben részesült) területen lévő épületre;
f) a mezőgazdasági rendeltetésű épületre;
g) azokra az épületekre, amelyek esetében a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m3, vagy a fűtési idényben több mint hússzoros légcsere szükséges, illetve alakul ki;
h) a műhely rendeltetésű épületre;
i) a levegővel felfújt, vagy feszített - huzamos emberi tartózkodás célját szolgáló - sátorszerkezetekre.

Ki készíthet tanúsítványt 

Az épületenergetikai tanúsítvány készítésére vonatkozó jogosultságot elsősorban A településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló a 104/2006. (IV. 28.) Kormányrendelet, másodsorban a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet egyetlen mondatában szabályozza. Egyértelmű azonban, hogy személyhez fűződő jogosultsághoz kötődő tevékenység, melyet gazdasági társaságok, vagy más szervezetek kizárólag ilyen személyek alkalmazása útján gyakorolhatnak.
Épületenergetikai tanúsítványt készíthet az építész kamara azon tagja, aki építészeti építésügyi műszaki szakértői szakterületen épületenergetika részterületen teljes körű (SZÉSZ8), vagy korlátozott (SZÉSZ8K) szakértői jogosultsággal rendelkezik.
A teljes körű épületenergetikai szakértő (SZÉSZ8) teljes körű energetikai szakértésre jogosult az energetikai tanúsítvány kiállítását is beleértve. A korlátozott tevékenységi körű épületenergetikai szakértő (SZÉSZ8K) – 8 év gyakorlati idő és az 5 éves akkreditált tantervű egyetemi szintű, illetve mesterfokozatú végzettség megszerzéséig – az energetikai tanúsítvány kiállítására jogosult.

A települési önkormányzat, az energiaszolgáltató szervezet, illetve a Polgári Törvénykönyv 685. §-ának c) pontja szerinti más gazdálkodó szervezet tanúsítási szolgáltatást akkor végezhet, ha a tevékenység ellátásához a jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő tanúsítót foglalkoztat, vagy megbíz.

A honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági célú épületek tanúsítását az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő olyan tanúsító végezheti, akinek a külön jogszabályban meghatározott szintű nemzetbiztonsági ellenőrzését elvégezték.

Mi a feltétele a teljes körű illetve a korlátozott tevékenységi körű épületenergetikai műszaki szakértői névjegyzéki bejegyzésnek?

– építész kamarai tagság
– felsőfokú szakirányú végzettség
– gyakorlati idő
– jogosultsági vizsga.