A Szabadság híd (Ferencz József híd, Fővám téri híd) Budapest egyik közúti hídja. Jellemzői:
- Budapest legrövidebb Dunán átívelő hídja, amely közvetlenül összeköti Budád és Pestet.
- A második világháborúban felrobbantott középrészt az épen maradt pillérek között hamar tudták pótolni. A korlátok formája itt egyszerűbb.
- A 2007-ben esedékes felújításkor várhatóan ezeket visszaépítik eredeti díszítésűre.
- A híd rácsos szerkezetű
- A híd jellegzetes, díszei a pillérek kapuzatának tetején ülő turulmardarak
- A Nagy Virgil tervezte kapuzatokat a történelmi magyar címer díszíti

Története

Építése

Az Erzsébet híddal együtt az 1893. évi XIV.tc. alapján, 1894–1896 között építették. Tervezője Feketeházy János volt. Az utolsó szöget maga Ferenc József verte be. Háromnyílású, konzoltartós, rácsos vasszerkezetű.[1] A híd építését 1894. júliusban kezdték meg. Átadására 1896. október 4-én került sor. A villamospálya 1898-ban létesült.

Újjáépítése

1945. január 16-án a visszavonuló német hadsereg - a többi budapesti Duna-híddal együtt- felrobbantotta. A II. világháború után a felrobbantott hidak közül elsőként, 1946-ban építették újjá, ekkor kapta a Szabadság híd nevet. Az újjáépített híd átadására 1946. augusztus 20-án került sor.

Felújítása

A megnövekedett forgalom miatt a híd felújításra szorul.

A felújítás miatt 2007. augusztus 21-én a hidat 15 hónapra lezárják. A munkálatok magukba foglalják az acélszerkezet és a vasbeton pályák megerősítését, a pillérek és a hídfők kijavítását, az útpálya és a járda átépítését, a műemléki rekonstrukciót, valamint a díszkivilágítás kiépítését. A felújítás várható költsége 5 milliárd forint.

Forás: Wikipédia

(Javítva Márffy Róbert észrevételei alapján.)