2014. április 18-án, pénteken az Építészek háza zárva.
 
AZ ÉPÍTÉS - ÉPÍTÉSZET ÉS ÉPÍTÉSGAZDASÁG - ÁGAZATI STRATÉGIÁJA
2008.11.05
Vitaanyag
Építs! Ne ronts! (Széchenyi)

Az ágazat fogalmi körülhatárolása.
Az ÉPÍTÉS az egyik legősibb, sajátos, semmivel nem azonos - alkotó - emberi, társadalmi tevékenység!
•    Minden terméke egyedi, ipari szóhasználattal „prototípus”.
•    Nem fogyasztási cikket termel, hanem az épített világot – az emberi élet kereteit – állítja elő.
•    Minden építmény a születése során, egyszerre, egyéni tervezői mű és közösségi – műszaki-gazdasági - társadalmi aktus,
•    a tulajdonos számára az élet színtere, mindenki más számára az épített világ eleme, a nemzeti és az egyetemleges emberi technika és kultúra hordozója.
•    Minden építmény egyrészt az alkotó építész és mérnök művészi-műszaki alkotása, másrészt korának műszaki-gazdasági, politikai, tudományos és kulturális szintézise,
•    minden település a benne élők értelmes munkamegosztásának, társadalmi és magánéletének, ipari, tudományos és kulturális gyakorlatának a színtere.
•    Az ÉPÍTÉS évszázadokra és a szó valódi értelmében „kőbe vési” korának minden jellemzőjét, az utódokra örökíti a helyes döntések örömét és a rossz döntések kárát, bontási és javítási kényszereit.
Az ÉPÍTETT VILÁG létesítményei a megvalósítás és a használat értékén túl a nemzeti vagyon jelentős elemei, kulturális értékek hordozói, esetenként – a világörökség részeként – az emberiség kultúrtörténetének védett értékei.

Az „ÁGAZATI STRATÉGIA” felépítése, prioritásai.


ALAPELVEK:

–    Az ágazat egysége.
Az ÉPÍTÉS – a tudatos hajlékteremtés – a fogalmi gondolkodással együtt az emberré válás legfontosabb mozzanata, amely a fejlődéstörténete során specializálódott, egymást feltételező tevékenységek – szakmák – sorává bomlott.
A társadalmi, vagy személyes igény nyomán, sajátos képessége és ismeretei alapján a későbbi építmény terveit megteremtő építész és mérnök - a TERVEZŐ - az építés sajátos igényeinek megfelelő anyag és szerkezetválasztékot előállító - az ANYAG ÉS GYÁRTMÁNYIPAR - valamint a tervek, az anyag és szerkezetválaszték és a minden esetben egyedi helyszín szintézisével az építmény megvalósítója - a KIVITELEZŐ - bármelyikének a hiánya, vagy alkalmatlansága a közös cél, az ÉPÍTETT VILÁG minőségét veszélyezteti.
A szakmai munkamegosztás fejlődése további, látszólag önálló szakterületeket teremtett, azonban ezek a speciális szakmák részei a klasszikus három gyűjtőfogalomnak.
Az építési ágazat fejlesztése csak az egymást feltételező szakmák és szakterületek együtteseként történhet!

–    Az ágazat és a nemzetgazdaság viszonya.
Az építési kereslet a társadalom fejlesztési igényeiből, infrastruktúra-fejlesztésekből, ipari,  mezőgazdasági, kereskedelmi, intézményi épületek, lakások építéséből, valamint a meglévő épületállomány felújításából, átalakításából, korszerűsítéséből tevődik össze. Ebből adódóan az ágazat munkaellátottságát, teljesítményét  az adott kor adott társadalmának politikai, műszaki-gazdasági és kulturális helyzete, céljai és lehetőségei határozzák meg.
Az építés, ugyanakkor nemcsak igényeket elégít ki, hanem - értékteremtőként - jelentősen hozzájárul a nemzeti jövedelemhez és fontos tényezője a gazdasági környezet alakításának. Az építő- és építőanyag-ipar a magyar nemzetgazdaság egyik legerősebb ágazata. A bruttó hazai termék mintegy 6,5%-át állítja elő és a munkavállalók legalább 6%-át foglalkoztatja.
Az ÉPÍTÉS a gazdaság jelzőrendszere, hanyatlása jelzi a nemzetgazdaság egyensúlyvesztését, fejlődése húzóhatást vált ki mind a termelés, mind az innováció területeire. Nélkülözhetetlen eszköz a területfejlesztés és a népesség életminőségének a fejlesztése területén.
Az építési ágazat fejlesztése csak a nemzetgazdasággal kölcsönhatásban, azzal összhangban történhet!

–    Az ágazat és az államigazgatás viszonya, a szabályozási igény kettősségének – jogszabályi és intézményi - jellege.
Az építési ágazat minden terméke – szemben a fogyasztási cikkeket előállító ágazatok termékeivel – tartós emberi és társadalmi igény alapján születik. Az értékét – minőségét – egyaránt jellemzi a funkcionális, a szerkezeti és esztétikai alkalmassága, időtállósága és a kapcsolódó – gazdasági és kulturális - értékteremtő ereje. Az építményeink mindegyike egyszerre és egy időben egyéni és közösségi érdekű.
Az építés fejlődéstörténete során a közösségi érdek – az épített világ minősége – védelmében alakult ki a szereplők tevékenységét, döntéseit – a korlátlan piaci szabadságot(!) - közérdekből szabályozó, csak az építési ágazatra érvényes, jogszabályi és intézményrendszer.
Az alkalmas jogszabályrendszer – egységesen értelmezhető fogalmakkal – a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, szabályozza a települések, építmények, létesítmények szakmai- műszaki követelményeit, az egymást feltételező, de önálló folyamatok, szereplők viszonyát, kötelezettségeit, valamint világos kapcsolatot teremt az általános jogrend és a sajátos, csak az építés területén érvényes jogrend között.
Az alkalmas intézményrendszer – a közmegegyezés és a közérdek letéteményeseként – előkészíti  a közcélú fejlesztések koncepcióit és végrehajt(at)ja azok aktuális lépéseit – ez a napi politikától és az államigazgatástól független feladat(!) - ellenőrzi és jóváhagyja, továbbá felügyeli a tervezett, az épülő és a megépült létesítmények jogszabályi alkalmasságát – ez állami feladat(!) - a korszerű ismeretek birtokában felügyeli és működteti a szakmai oktatás intézményeit – ez közös, állami és szakmai feladat(!) - valamint előkészíti és kezdeményezi a társadalmi és szakmai-műszaki fejlődés eredményeként szükséges jogszabályi változásokat.
Az építési ágazat fejlesztéséhez kötődő szabályozás csak a jogszabályi rendszer – egységes fogalmakra épülő – felépítésével és az intézményrendszer közérdekű átalakításával történhet!

Helyzetértékelés:
(Objektív állapotrögzítés az őrizendő értékek és a javítandó elemek megjelölésével.)
•    Az építési ágazat aktuális eredményei számokban
Ágazati termelési érték alakulása az elmúlt években.
Foglalkoztatás – bérek, közterhek - feketemunka.
Működő szervezetek, vállalkozási struktúrák – lánctartozás.
Humán erőforrások, szellemi és fizikai munkaerőhelyzet.

•    Az építési ágazat egyes területeinek jellemzői
–    Az állam és az ágazat kapcsolatrendszere
Államigazgatási, törvényességi felügyelet, jogalkotás. - szakminisztériumi megosztottság!
Ágazati törvények, rendeletek előkészítése, felülvizsgálata, jogorvoslat
Egy ablakos rendszer kiépítése – széttagolt, képzetlen, identitászavarokkal terhelt, jogértelmezési kérdésekkel küszködő az építésigazgatás.
Minőségi építés – jogosultság, szabványok, direktívák, minősítő jelek – vannak?
Kontroll – építés-felügyelet, hatósági jogalkalmazás
Feladatok meghatározása és szétválasztása (állam, önkormányzat) – szakmai szervezetek?
Település hálózat – településüzemeltetés – települési mérnök?
Egészséges és biztonságos élettér – azbesztmentesítés, kémény, lift, stb. - kinek a dolga, kinek az érdeke és ki teszi?
Komplex épületenergetika, állami érdekű K+F – miért nincs, ha van?
Társadalmi párbeszéd, partnerség – kivel, miről, miért? - a terület és településfejlesztés céljairól, lehetőségeiről és szabályairól kell társadalmi párbeszéd, de ez intézményi feladat és nem a szakma, vagy a politika dolga!
Oktatás – lásd Schréder Misi munkái!

Nemzetközi kapcsolatok

Tárcán átívelő, tárcaközi kapcsolatok – helyes, de kár, hogy alig segít a minisztériumi megosztottság következményein!

–    Beruházás, ingatlanfejlesztés
Szabályozottság és kontroll
Ingatlan fejlesztés - Finanszírozási módok
A beruházó szakmai megbízottai - jogosultság
Szakmai szerveződés
–    Tervezés
Képzés, továbbképzés
Jogosultság – egységes értelmezésen alapuló nemzetközi szabályozás!
Kamarák – átgondolandó a kamarai struktúra és finanszírozás! - állami feladatok a tagság díjaiból?
Szabályozottság és kontroll – a nem népszerű törvények betartása és betartatása – pl. szerzői jog!
–    Építőanyag-gyártás, forgalmazás
Versenyképesség – nemzeti termék portfolió, alapanyag, K+F
Környezet és egészségtudatosság
  •                 Gyártás során
  •                 Használat során
  •                 Hulladékgazdálkodás
Energetika - CO2 kibocsátás - energia hatékony épület
Szabályozottság
Minőségpolitika - EU és nemzeti szabványok
Kontroll – Fogyasztóvédelmi Főfelügyelet
–    Kivitelező építőipar
Versenyképesség - Struktúra
Eszköz és tőke ellátottság
Foglalkoztatás - Munkavédelem
Képzés – felsőfokú és szakmunkásképzés
Szabályozottság – állami, önkéntes
Környezettudatosság       
Építés során – technológiai energia igény, CO2 kibocsátás
Üzemeltetés során - energia hatékony létesítmény
Minőség (Minősített építő, Építőipari kódex, Jogosultság)
K+F -  technológiai fejlesztés – Qui prodest?
Kontroll – építés-felügyelet


Jövőkép és célrendszer:
•    Társadalmi és politikai közmegegyezés az ÉPÍTÉSI ÁGAZAT szakmapolitikai alapjairól.
Az ágazati stratégia elfogadása.
Térségi, területi, településfejlesztési és lakáspolitika kimunkálása és elfogadása.
A nemzeti kultúra részeként NEMZETI ÉPÍTÉSZETPOLITIKA kimunkálása és elfogadása.
•    Korszerű, az ÉPÍTÉSI ÁGAZAT sajátosságaira épülő szabályozás.
Egységes szakmai fogalmakra épülő jogszabályrendszer.
Korszerű intézményrendszer
Az építési ágazat egységes államigazgatási felügyelete.
A térségi, területi és településfejlesztési feladatok közcélú függetlenítése a politikai váltógazdaságtól.
Az építésigazgatás és építésfelügyelet egységes, az EU területi elveinek megfelelő állami intézményrendszere.
Felelős, állami feladatokat is átvenni képes, költségvetési támogatással működő szakmai köztestületek – a kamarai rendszer kiterjesztése a kivitelezés területére.
Közös, állami és szakmai felügyelettel működtetett szakoktatás.
•    Az elfogadott szakmapolitikai alapok és a korszerű szabályozás várható eredményei.
Az ÉPÍTÉS-ÉPÍTÉSGAZDASÁG-ÉPÍTÉSZET fogalomkőr társadalmi szintű ismerete, a közérdekű döntések nyilvánossága, a „közérdekűség” és a „nyilvánosság” társadalmi igénye.
Gazdaságpolitikai környezet kiszámíthatósága (finanszírozás – állami beruházási program) – a közcélú fejlesztések önálló finanszírozása és függetlenítése a politikai választási ciklusoktól!
Társadalmi esély egyenlőség – az építőipari munkaerőhelyzet javítása, felnőtt és szakoktatás – lásd Schréder anyagai!
Élhető környezet – életminőség javítása = minőségi építés (közlekedés, településfejlesztés, vizuális, esztétikai környezet) - a közérdekű szabályozás, a komplex minőségvédelem – bár piackorlátozó intézkedés(!?) – az egyetlen lehetőség a települések „szétépítése” ellen!
Egészség és környezetvédelem
Fenntartható környezet – településüzemeltetés - a közösségi – állami és önkormányzati – tulajdonban lévő ingatlanállomány és települési infrastruktúra egységes szemléletű üzemeltetése jelentős költségvetési megtakarítást eredményezhet.
Szlömösödés - város rehabilitáció - a településfejlesztés forrásigényét – legalább részben(!) - a településfejlesztésnek kell fedeznie!
Éghajlatváltozást csökkentő lehetőségek integrációja – ez részben szabályozási kérdés, de egy korszerű – és valódi(!) - K+F intézmény igényét veti fel.
Területi, regionális esély egyenlőség javítása az építésügy hatásaként (felzárkóztatás – lakáspolitika, roma telepek csökkentése, felszámolása, stb.) - ez a szakszerű és felelős területfejlesztés természetes következménye, ami az építésügy közbejöttével valósul meg, de nem szakmai, hanem politikai ok és okozat!
Tudástársadalom fejlesztése az építésügy hatásaként (technikai fejlődés világ trendjei gyártás és építés, valamint az üzemeltetés során) - ?
Az építésügy határon átívelő jellege, mint a közösségi kohézió eleme (összesített európai piac) – az építésügy és a nemzetgazdaság szoros kapcsolata, a nemzeti fejlesztési prioritások és nemzeti építészeti kultúrák okán az összeurópai piac sajátosan korlátozott piac, amelyen mindenki - a mindenkori befektető tőke a saját érdekei szerint, a helyi szakmagyakorlók a saját érdekeik szerint - diktálni akar. A nemzetközi szakmai szervezetekkel együtt a „határokon átívelés” szabályait kell mielőbb megalkotni!
Az építésügy innovációja, mint versenyképesség és foglalkoztatás növelő erő – önálló és/vagy külső források!

Az építésügy kapcsolatrendszerének fejlesztése

  • Nemzetközi
  • Politikai
  • Tárcaközi
  • Civil szervezetek
  • Média

A megvalósítás eszközei, szükséges lépései.
Bármilyen eszköz, vagy szükséges lépés csak a politika – részleges, vagy teljes(!?) - fogadókészségének ismeretében mérlegelhető.

Mellékletek:

Belsőpiaci Szolgáltatás irányelv - levél

Belsőpiaci Szolgáltatások Szóló Irányelv végrehajtása - jelentés

 


 

 
< Előző   Következő >

Hirdetések

Get Adobe Flash player






E-Napló információk
Bejelentkezés


Az építészet gyerekeknek történő oktatásáról






  A honlapon megjelent hirdetések tartalmáért a MÉK nem vállal felelősséget.