Ezúton értesítünk mindenkit, akik ismerték és szerették, hogy VIDOR FERENC okleveles építészmérnök, a műszaki tudomány doktora, aki az MTA Településtudományi Bizottságának elnöke, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnökségi tagja, a BME és a MUT Urbanisztikai Továbbképző Tanfolyamának irányítója, az MTA Urbanisztikai Kutatócsoportjának vezetője volt, a BME Urbanisztika Tanszék kutatója és címzetes egyetemi tanára, szeretett és tisztelt kollégánk 2016. augusztus 5-én, 92 éves korában elhunyt.
“Hiszem, hogy épületeinket a design és az innováció által teljesítjük ki:
a környezetükből fakadó inspiráción új nyelvet kreálunk,
hozzáadott értékként új kontextust teremtünk a használók számára.
A mai építészet gazdaságosságon, használati és fenntarthatósági értékeken
alapuló megváltozott kihívásainak való megfelelés
természetes része a mindennapi munkánknak.”
Tiba János
Fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy IGALI ZSÓFIA végtelen türelemmel viselt súlyos betegség után, 2016.június 17-én, 50 évesen elhunyt.
Életének 79. évében elhunyt Csete György építőművész.
Csete György a Nemzet Művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja és a MÉSZ tagja volt. Temetéséről később intézkednek.
Barátunk, Zoli 2016.április 24-én fejezte be több, mint 60 éves, gazdag, szerteágazó pályafutását.
1951-ben kapott építészmérnöki diplomát. A szakmát a Köztiben kezdte, Jánossy György munkatársaként római parti csónakházak és szálloda tervezésében vett részt. Kapcsolatba került fiatal avantgárd művészekkel. (Zuglói kör, Iparterves csoport). 1958-ban felvételt nyert a MÉSZ-be. 10 év után elhagyta a KÖZTI-t, a MÁVTI-ban lett csoportvezető.
Nem láttalak hónapok óta…Sem a kamarában, se a tervtanácsban, se máshol. Hallottam híreket, nem túl biztatókat…Néhány napja, március hetedikén a Te nevedet írja ki a telefon, örömmel veszem fel. Lányod hangján szólalsz meg: „Ma reggel meghalt az édesapám…” Döbbenten hallgatom, a telefont letéve hosszú, fájó a csend. Rólad, rád emlékezem…
Életének 77. évében elhunyt Kerényi József Ybl- Kossuth-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Kerényi József építész a 20. századi magyar építészettörténet egy rendkívül erős vonulatának úttörője és példaadója volt. Munkásságával jelent meg Magyarországon az építészeti revitalizáció, a múlt építészeti örökségének védelme, megőrzése újraértelmezett használattal.
"Élni és írni úgy kell, mintha minden cselekedetünk utolsó lenne az életben." (Márai Sándor)
Henrik élete ilyen volt. 1941-ben született, ez év áprilisában töltötte volna be a 75. életévét. Ha végig pillantunk megélt időszakán, egy olyan ember életútját érzékeljük, aki - nyugodtan mondhatjuk - teljes életet élt. A 70-es évek óta ismertük egymást, jó kapcsolatban voltunk. Bátran állíthatom, nagy tehetségű, szorgalmas, pozitív környezeti hatást sugárzó, szigorúan jó kedélyű ember volt. Magánélete mellett teljes szakmai életét az építészet, gondolkodás, humánum, a művészetek szeretete határozta meg.
Ady Endre soraival búcsúzunk:
„Mikor a lelkem roskadozva vittem,
Csöndesen és váratlanul
Átölelt az Isten”
Tisztelt Gyászoló Család,
Tisztelt Gyászoló Gyülekezet, Barátok, Tisztelőid
Mintha csak tegnap lett volna; ünnepeltük a Kós házban 80. születésnapodat, kedves Pali Bácsi!