A 439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelet szerinti műemléki szakértői nyilvántartással kapcsolatos feladatokat 2014. augusztusa óta a Miniszterelnökség látja el. A műemléki szakértői nyilvántartás 2014. december 18-a óta innen érhető el: http://www.kormany.hu/hu/miniszterelnokseg/parlamenti-allamtitkar/regeszeti-es-muemleki-szakertoi-nevjegyzek
A jogszabály többször módosításra került, jelenleg műemléki területen az alábbi szakértői tevékenységek bejelentésére van mód:
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a jogszabályok alapján a nyilvántartásban szereplő szakértők, az adataikban bekövetkezett változást haladéktalanul be kell jelentsék a nyilvántartást vezetőnek, így kérjük, hogy ezen esetben a Miniszterelnökséghez forduljanak.
A Magyar Építész Kamara az online névjegyzékének nyitó lapján eddig közzétette a nyilvántartás elérhetőségére vonatkozó felhívást, amelyet azonban november 5-ével töröl.
A fentebb hivatkozott link tartalmazza a Miniszterelnökség kapcsolattartóit elérhetőségekkel, így további kérdés esetén javasoljuk őket felkeresni.
Budapest, 2015. november 3.
Kovács Zsófia
MÉK főtitkár
Tisztelt Szakmagyakorló!
Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet 49. §-a az alábbiak szerint rendelkezik a 2014. január 1. napjával törölt műemlékvédelmi szakértő (SZÉSZ5 ) jogosultságok helyreállításáról: "49. § (1) Az az építésügyi műszaki szakértő, aki a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet szerinti építésügyi műszaki szakértő építészet szakterület műemlékvédelem részszakterületen 2013. december 31-én szakmagyakorlási engedéllyel rendelkezett, az az illetékes építész kamaránál 2015. december 31-ig díjfizetés nélkül kezdeményezheti jogosultságának visszaállítását."
A korábbi SZÉSZ5 jelű jogosultság helyreállítása a területi építész kamaráknál kérelmezhető, a jogszabály szerinti új jelölése: SZÉS5.
A Korm. rendelet szerinti időpont jogvesztő hatályú, azaz a helyreállítás ezen formája csak 2015. december 31-ig lehetséges! Utána a SZÉS5 jogosultság kizárólag a jogszabályban előírt végzettségek és a gyakorlatra vonatkozó feltételek együttes fennnállása esetén adható.
Budapest, 2015. november 2.
Kovács Zsófia
MÉK főtitkár
A Magyar Közlönyben 2015. szeptember 14-én jelent meg az épületenergetikai követelményeket és számítási módszert leíró 7/2006 TNM rendelet módosítása (39/2015 (IX. 14.) MvM rendelet).
A rendelet számos pontja közül ki kell emelni a 4. §-ban definiált módosítást, miszerint „2020. december 31-e után használatba vételre kerülő minden épület esetén az épületnek meg kell felelnie a 6. mellékletben foglalt követelményeknek”. A hivatkozott 6. melléklet a „közel nulla energiaigényű épületek” követelményét definiálja.
Bár ez a 2020-as időpont még távolinak tűnik, azonban ha megnézzük, milyen jogi aktushoz köti a rendeletalkotó a követelmény érvényesítését nyilvánvalóvá válik, hogy nagyon aktuális problémával állunk szembe. Az energetikai rendeletek változásakor eddig ugyanis azt tapasztalhattuk, hogy mindig az építési engedély beadásához kötötte a jogalkotó az új követelmények érvényesítését. A megjelent jogszabály azonban a használatba vételi engedélyhez köti a követelmények érvényesítését! Egy építési engedély három évig érvényes, ami egy évvel meghosszabbítható, és a használatba vételi engedélyt az építés megkezdése után öt éven belül kell kezdeményezni (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet). Praktikus ezért minden tervezőnek minél hamarabb átállni arra, hogy a közel nulla energiaigényű épületek követelményét teljesítve tervezze meg épületét, vagy épület-felújítási projektjét, elkerülve hogy önmaga és megrendelője kellemetlen szituációkat éljen meg egy építési engedély hosszabbítása, vagy használatbavételi engedélyezése során.
A közel nulla energiaigényű épületek követelménye jelentős szigorítást jelent a jelenleg hatályos követelményekhez képest bizonyos épülettípusok esetén. A primer energiában kifejezett „összesített energetikai mutató” változását az alábbi táblázat mutatja.
A magasabb energetikai követelményeket kielégítő épületek gazdaságos és műszakilag jól működő tervezésének sok kérdést vet fel. A MÉK képzést szervez a „közel nulla energiaigényű” épületek tervezési elveinek, tapasztalatainak elsajátítására a téma gyakorló tervezőinek bevonásával.
A három napos képzés (2015. 10. 02., 2015. 10. 09., 2015. 10. 16.) célja, hogy a tervező- és szakértői tevékenységet folytató építészek elméleti és gyakorlati oktatáson keresztül megismerjék a közel nulla energiaigényű épületek jogszabályi, műszaki kihívásait, a lehetséges megoldások eszköztárát.
Bővebb információ és jelentkezés a tako.mek.hu oldalon keresztül.
Budapest, 2015. szeptember 18.
Medgyasszay Péter PhD
A területi és az országos kamarához számos esetben érkezett kérdés a tagság részéről, hogy milyen jogosultsággal végezhető épületek energetikai auditálása.
Az energetikai audit tevékenység végzéséhez mindezidáig külön jogosultság nem tartozott. Sokan végeztek energetikai auditor képzést, és megjelent ez a fogalom állami pályázatok kötelező szakmai előkészítő munkái során, azonban a jogosultság, vezetett névjegyzék nem társult ehhez a tevékenységhez. (Az energetikai auditor fogalma sokszor, tévesen, keveredik az energetikai tanúsító fogalmával. A két folyamat célja azonban eltérő. A tanúsítás szabvány fogyasztási szokások mellett, míg az auditálás tényleges használati mód esetén elemzi vizsgálata tárgyát.)
Idei évben jelent meg a 2015. évi LVII. törvény és a 122/2015 (V. 26.) Kormányrendelet, amely nevesíti már ezt a jogosultságot, és iránymutatást ad a jogosultság megszerzésére. A jogosultsággal rendelkező szakemberek és szervezetek névjegyzéket a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (továbbiakban Hivatal) fogja vezetni, regisztráló szervezetek közreműködésével. Regisztráló szervezet bármely köztestület lehet, aki megfelelő minőségben képes lebonyolítani a jogosultság megszerzéséhez szükséges vizsgáztatást. A regisztráló szervezet lehetséges feladata a jogosultsághoz kapcsolódó képzés szervezése és lebonyolítása.
A Magyar Építész Kamara tervezi a regisztráló szervezet megszerzését, így a Hivatal pozitív döntése esetén tagságunknak lehetősége lesz jogosultsági vizsgát tenni a MÉK keretei között.
A jelenlegi helyzetben az auditálásra vonatkozó szakmai ismereteket legjobban, de nem teljes körűen, a SZÉS6 jogosultsággal rendelkező tagok birtokolják. Az energetikai auditori névjegyzékbe történő felvételig energetikai auditálást a megrendelő/pályázat kiíró által definiált valamely meglévő jogosultság (pl. SZÉS6, TÉ) alapján lehet végezni.
Medgyasszay Péter
Budapest, 2015. július 22.
Figyelem! 2015. március 31-e volt az utolsó nap, amikor még műemléki építményre felelős műszaki vezetői szerződést MV-É szakterületi bejegyzéssel rendelkezők köthettek. 2015- április 1-től ezt kizárólag MV-É-M részszakterületi bejegyzéssel rendelkező felelős műszaki vezetők tehetik.
2015. március 12-től módosult az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet (továbbiakban: „Szakgyr”), amit a kulturális örökség védelmével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 38/2015. (III.11.) Korm. rendelet ekkor hatályba lépő rendelkezései iktattak be a jogszabály szövegébe.
A módosított jogszabály egyes rendelkezései részletes jogi értelmezésre szorulnak, amellyel kapcsolatos jogalkotói egyeztetés jelenleg is folyamatban van. A Magyar Építész Kamara célja, hogy a változásokat az érintett építész- és mérnöki kamarák és azok területi titkárai egységesen értelmezzék, így alkalmazásuk országosan egységes legyen.
Az sem kizárt, hogy a közös jogértelmezés eredményeképp egyes rendelkezések a jogalkotói oldal részérő soron kívül pontosításra fognak kerülni. Lássuk először azt a néhány kérdéskört, ami egyértelműen meghatározó a szakmagyakorlók számára.
1. Műemlék építmény felelős műszaki vezetése
MV-É szakterületi felelős műszaki vezetői jogosultsággal rendelkezők közül csak azok végezhetnek műemlék építményen szakmagyakorlási tevékenységet, akiknek erre vonatkozó felelős műszaki vezetői szerződésüket 2015. április 1. napjáig megkötötték. Itt hívjuk fel a figyelmet, hogy ezen szerződések formai és tartalmai követelményeit a Szakgyr. 22. § határozza meg, a szerződést minden esetben írásban kell megkötni.
A rendelet 50. § -ban szereplő átmeneti rendelkezés szerint az ilyen szerződéssel a műemlékeken végzett tevékenység egyelőre folytatható.
E rendelkezésből az is következik, hogy a 2015. április 1-től műemléki építményre kizárólag az új részszakterületre már átsorolt, MV-É-M jelű engedéllyel rendelkező felelős műszaki vezető köthet.
2. Az MMK-nál nyilvántartott felelős műszaki vezetők
A Magyar Mérnöki Kamarának 2015. április 1-ig kellett, a korábbi jogszabály ellenére nyilvántartásba vett AM jelű műemléki részterületi felelős műszaki vezetők anyagát átadja az Építész Kamarának. Ezen személyek átsorolása nyilvánvalóan csak később, az átadás-átvételt követően tud megvalósulni.
3. Műemlék építmény fogalma
Ahhoz, hogy az érintettek tudják, mely kivitelezési tevékenységnél kerül szóba a fenti szabályozás, azt is tisztázni kell, hogy a jogszabály mit tekint műemlék építménynek.
Az alábbiakban összefoglaltuk a magyar jogrendszerben fellelhető törvényi megfogalmazásokat, amelyek összehasonlító értelmezése adja meg a választ.
Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).
Műemlék: olyan nyilvántartott műemléki érték, amelyet jogszabállyal védetté nyilvánítottak.
Műemléki érték: minden olyan építmény, kert, temető, temetkezési hely vagy sírjel, terület (illetve ezek maradványa), valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék, alkotórészeivel, tartozékaival és berendezési tárgyaival együtt.
Nyilvántartott műemléki érték: a közhiteles nyilvántartásba vett, e törvény alapján általános védelem alatt álló műemléki érték.
4. További változások
MV-Ép/C kategória: A Szakgyr. mellékletéből eltűnt a „C” kategóriás felelős műszaki vezető úgy, hogy közben a Rendelet egyetlen paragrafusa sem rendelkezik erről, állapít meg a végrehajtásra vonatkozó átmeneti rendelkezést. A közlönyállapotú Szakgyr. kihirdetésétől hatályban lévő 47. § 6. bekezdésében foglalt 30 napos megszűnési szabály álláspontom szerint jelen módosításra nem alkalmazható.
MV-Ép/B kategória feltűnése: A Szakgyr. hatálybalépésével megszűntetett jogosultságot a jogalkotó (mint korábbi jogszabály alapján megadott, un. megmaradó, de újonnan nem adható jogosultságot) visszaemelte a jogszabályba, azonban ezen jogosultság újonnan továbbra sem szerezhető meg. Ez felveti azt a problémát, hogy a Szakgyr. korábban hatályos táblázata miatt egyesek a jelenleg beemelt tevékenységi körnél szűkebb MV-É-R részszakterületre lettek vissza sorolva, a kialakult helyzet megnyugtató rendezésére átmeneti rendelkezés szükséges.
AM kategória: A módosítással az MV-É-M jelű jogosultság a korábbi AM kategória újbóli „életre hívását” jelenti. Azon szakmagyakorlókat, akik MV-Ép/AM jogosultsággal rendelkeznek, a titkároknak hivatalból, eljárási díj megfizetése nélkül kell az új besorolásnak megfelelően besorolniuk.
Műemléki szakértői részterület bevezetése – SZÉS5
A módosítás a Magyar Építész Kamara hatáskörébe utalja a műemlék építmények műszaki szakértői részterületét. E szakértők jogosultak műemlék építmények történeti épületszerkezetei, építőanyagai esetében a javító, konzerváló és fenntartó technológiák, anyaghasználat, szerkezeti megoldás az adott műemléken való alkalmazhatóságának szakvéleményezésére. A Szakgyr. szerint ezen az engedély megszerzésének szakmai követelményei: okleveles építészmérnöki és műemlékvédelmi szakmérnöki végzettség. Fontos eleme a módosításnak, hogy a korábbi SZÉSZ5 jogosultsággal rendelkezők (amely jogosultságokat korábban a titkároknak hivatalból törölni kellett) külön eljárási díj megfizetése nélkül kérhetik e jogosultságuk helyreállítását. Ebben az esetben a szakmai követelmények újbóli vizsgálatára nem kerül sor a jogszabály előírása alapján.
Összeállította: dr. Gáts Andrea és Kovács Zsófia
A Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt héten megjelent rendeletével visszahelyezte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Építészek Kamarája titkárságához az őket törvényesen megillető közigazgatási jogköröket.
A rendelet kihirdetésének napján a Magyar Építész Kamara főtitkára már jelezte a két érintett kamarának a szükséges teendőket. Az eddig eljáró Bács-Kiskun megyei Építész Kamara az iratokat a héten adja át (vissza) a JNSzMÉK titkárának. Az ügy hátterében a kamara 2011-ben egy évre elhalasztott tisztújítása állt.
A részletekről Makai Istvánt, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Építészek Kamarájának régi-új elnökét kérdeztük, aki kérésünkre összefoglalta az események sorrendjét.
Makai István 2001 óta elnöke a szolnoki székhelyű kamarának, ahol különböző helyi kezdeményezésre e sorok írója is rendszeresen volt vendég előadások, továbbképzések alkalmával. A tagság utoljára 2014 áprilisában választotta meg elnökét, aki változatlanul Makai István lett.
„2013. május 3-án lépett hatályba a belügyminiszter 13/2013. (V.2.) BM rendelete a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Építészek Kamarája működése törvényességének helyreállításáig közigazgatási feladatainak ellátására eljáró szerv kijelöléséről.
A rendelet hatálybalépését követő 8 napon belül a JNSzMÉK titkára a Bács-Kiskun Megyei Építész Kamara titkárának jegyzőkönyvben rögzítve átadta az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyek iratait, az iratok kezelésére vonatkozó jogszabályoknak megfelelő bontásban.
Éppen a hatályba lépés napján, a 2013. május 3-án tartott tárgyaláson meghozott elsőfokú ítéletében a Szolnoki Törvényszék elutasította a felperes belügyminiszternek az alperes ellen benyújtott keresetét, mert az ítélet indoklása szerint az alperes törvényesen működik, tisztújítását indokoltan halasztotta el.
2013. október 1. A BM fellebbezése után a másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla tárgyaláson kívül meghozott részítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, az alperes 2011. november 17-ei taggyűlésének a tisztújítás elhalasztásáról, a 2012. október 27-ei taggyűlésének tisztújításról szóló határozatát megsemmisítette. Egyben az alperes testületi szerveinek és tisztségviselőinek működését felfüggesztette, a felfüggesztés tartamára az új tisztségviselők megválasztásáig, a kamara képviselőjének bírósági nyilvántartásba való bejegyzéséről szóló határozat jogerőre emelkedéséig az alperes irányítására felügyelő biztost rendelt ki.
2013. november 21. A felügyelő biztos látogatást tett a JNSzMÉK titkárságán az irányítás átvétele és néhány technikai kérdés tisztázása érdekében.
2014. február 20. JNSzMÉK taggyűlés, egyetlen napirendi pontként megválasztásra került a jelölőbizottság.
2014. április 25. A JNSzMÉK rendkívüli tisztújító taggyűlésén megválasztotta az új tisztségviselőket, akik az időközben összeférhetetlené vált néhány köztisztviselő kivételével megegyeznek a 2012 októberében megválasztottakkal.”
Az ügy egyik szomorú tanúsága, hogy az ilyen esetekben bíróság által kirendelt kamarai felügyelő biztos feladatköre egyetlen kamarai törvényben sincs pontosan meghatározva. Ahhoz, hogy a felügyelő biztos jogköreit a szükséges mértékben tudja ellátni, feladatait az őt kijelölő bíróságnak az ítéletben kellene meghatároznia. A törvényszék viszont erre irányuló kereseti kérelem hiányában nem határozhatott ezekről a kérdésekről, így jelen esetben sem.
A szakmai kamarák törvényességi felügyeletét ellátó tárcáknak a jövőben fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy ilyen ügyekben kereseti kérelmükben már részletes figyelemmel legyenek arra, hogy az esetleges törvénysértés megállapítását követően kirendelt felügyelő biztos valóban megfelelő jogkörökhöz jusson a bíróság ítéletében.
Szerző: Gáts Andrea
Előszó az olvasókhoz
A Magyar Építész Kamara határozott célja, hogy 2015 évben, hogy a korábbinál hatékonyabb rendszerben ismertesse a tagjait és a szakmagyakorlóit érintő jogszabályi környezet változásait. Rendszeres időközönként aktualizálásra kerül a MÉK hatályos jogszabályok listája (külön oldalon a hatálytalan jogszabályok listája és a legutoljára módosult jogszabályok) valamint egyes jelentősebb változásokról ismét szöveges ismertető formájában tájékoztatjuk a tagságot (Jogszabályfigyelő). Korábban a jog-kötelesség-figyelem rovatot Körmendi János vezette, amelynek több kamarai tag és jómagam is rendszeresen lelkes olvasója lehettem. Az idei év célkitűzése, hogy a rovatban régi, új ismerősök, a kamara szabályozási környezetét ismerő szakmagyakorlók vagy jogászok is megszólalhassanak, ugyanakkor együttműködést kezdeményezünk a téma egyes részeinek szabályozásáért felelős államtitkárságokkal is.
Üdvözlettel:
Dr. Gáts Andrea
ügyvéd, szabályozási szakjogász
Lássuk először a témánkat érintő utóbbi két hónapban módosult jelentősebb jogszabályok listáját. A módosítások dátumát a hatályosság kezdetét és végét (amikortól az adott szöveget alkalmazni kell) a MÉK jogszabályfigyelő listájában lehet látni, a hatályos normaszöveget pedig a szokott módon az adott jogszabályra kattintva tudjuk megismerni.
1997. évi LXXVIII. törvény
az épített környezet alakításáról és védelméről
2012. évi CLXXXV. törvény
a hulladékról
2011. évi CVIII. törvény
a közbeszerzésekről
2007. évi CXXIX. törvény
a termőföld védelméről
2005. évi LXIV. törvény
a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről
2003. évi XXVI. törvény
az Országos Területrendezési Tervről
2001. évi LXIV. törvény
a kulturális örökség védelméről
2000. évi CXII. törvény
a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról
1997. évi CXLI. törvény
az ingatlan-nyilvántartásról
1996. évi XXI. törvény
a területfejlesztésről és a területrendezésről
1995. évi LVII. törvény
a vízgazdálkodásról
1995. évi LIII. törvény
a környezet védelmének általános szabályairól
1990. évi XCIII. törvény
az illetékekről
1952. évi III. törvény
a polgári perrendtartásról
487/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet
az építésügyi, az építésfelügyeleti és az örökségvédelmi hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselők és kormánytisztviselők építésügyi vizsgájára és szakmai továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokról
312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról
218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet
a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól
76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet
a területrendezési hatósági eljárásokról
33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet
a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról
31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet
a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól
343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről
338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól
(hatálytalan: 2015. I. 1.)
245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet
az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól
314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet
a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról
238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet
az építésfelügyeleti bírságról
283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet
a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről
14/2010. (IV. 28.) SZMM rendelet
a munkabiztonsági szakértői tevékenység gyakorlására irányuló engedélyezési eljárás során fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról
7/2006. (V. 24.) TNM rendelet
az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról
Módosult az Építési Törvény
2015. január 01-től számos, az építészeti szakmagyakorlást érintő jogszabály is módosult. Ezek közül az egyik legjelentősebb változás Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek legutóbb az egyes kereskedelmi építmények engedélyezése fenntarthatósági szempontjainak érvényesítése érdekében történő módosításáról szóló, 2014. évi CXIII. törvény, azt megelőzően pedig az egyes építésügyi és területrendezési tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XCVIII. törvény hozta. Ez a törvény több építésügyi és területrendezési tárgyú törvény módosítására vonatkozik, lehetővé teszi a törvények egyes, önkormányzatokra feladatot telepítő szabályai alkalmazhatóságát. A módosítás további célja volt a jogszabályok pontosítása, valamint a településfejlesztési tervezés segítése.
Az építési folyamat résztvevőivel összefüggő módosítások
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) módosításával a 2013 augusztusában az új szakmagyakorlási rendeletből már kihagyott és törölt beruházás-lebonyolítói és az építésügyi igazgatási szakértői tevékenység megkezdésének és folytatásának korlátozását, feltételrendszerét megszünteti. A változás korábban már hátrányosan érintette – mivel szerzett és gyakorolt jogokat érintett- azokat a szakmagyakorlókat, akik ezen engedélyt megszerezték, mivel teljesítették a hozzáfűzött jogosultsági vizsgakövetelményeket, továbbképzést. Ezen jogosultságok törlése tavaly január elsején történt meg az érintett kamarai névjegyzékekből. A szabályozás indokaként a jogalkotó a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését jelölte meg. Nyilvánvalóan az egyébként is opcionálisan, tehát nem kötelezően bevonható beruházáslebonyolító, vagy igazgatási szakértő nem okozhatott a Kkv szektorban adminisztratív terhet, hiszen a gyakorlatban elsősorban közép,-és nagyberuházások folynak ilyen személyek részvételével. Ezen esetekben is csak akkor, ha a kiíró vagy az építtető így döntött.
A jogalkotó álláspontja szerint azzal, hogy az új szabályozás a beruházás lebonyolítói és az építésügyi igazgatási szakértői tevékenységek gyakorlását jogosultsághoz nem köti, - mivel a tevékenység folytatása bejelentés nélkül, az építésügyi igazgatási szakértői tevékenység engedély nélkül folytatható-, a szakmagyakorlók adminisztratív terhei csökkenek. Az új szabályozás eleget tesz az Európai Unió szabályozott szakmák körének áttekintésével és számuk csökkentésével kapcsolatos elvi célkitűzéseinek, valamint a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv szabályainak. Ezáltal a beruházás-lebonyolítói tevékenység már határon átnyúló szolgáltatás útján is bejelentés nélkül folytatható.
Az építtető felelősségi köréből kikerül az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének és az ezzel kapcsolatos változások építésfelügyeleti hatósághoz történő bejelentésének megtétele, mivel a kezdés bejelentés megszűnésével az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdéséhez kapcsolódó hatósági eljárások szabályai megváltoztak. Ebből adódóan az építtető felelősségi köre kiegészül az építésfelügyeleti hatóság tudomásulvételének megszerzésével.
A kérelem elektronikus úton történő benyújtásának lehetősége bővül, ezáltal már nem csak az építésügyi hatósági, hanem az építésfelügyeleti hatósági eljárások esetében is lehetőség lesz az elektronikus ügyindításra.
Az építésügy, építészet feladatainak többségéhez elengedhetetlenek a digitális ingatlan-nyilvántartási térképek. A térképek szükségesek többek között a beruházások tervezéséhez, engedélyezéséhez és a megvalósult állapot ellenőrzéséhez, a közműellátottság megállapításához.
Az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéshez kötött kör kiegészül az építésfelügyeleti hatóság által megállapított jogerős és végrehajtható kötelezettséggel, mivel az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatmegosztás adódóan a szabálytalan építési tevékenységek feltárása és a szükséges intézkedések megtétele az építésfelügyeleti hatósághoz tartozik.
Módosul a veszélyes állapotú építmények, építményszerkezetek jogszerűtlen építési tevékenységgel történő veszélyelhárításának szabálya úgy, hogy az építésügyi bírság kiszabásának mellőzése csak a veszélyelhárításához szükséges mértékű építési tevékenységre terjed ki. Az egyértelmű jogalkalmazás, a rendelkezéssel való visszaélés elkerülése érdekében.
A kamarai névjegyzékeket érintő változás, hogy a jogalkotó törölte a törvényből a kamara adatfeldolgozói minőségét. Ennél fogva álláspontunk továbbra is pontosítást igényel, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény értelmező rendelkezései alapján minek minősül a szakmai kamarák nyilvántartás-vezetése.
A településrendezési eszközök elkészítéséhez szükséges állami adatszolgáltatásért, valamint a véleményezési eljárásban a véleményezésért az Étv. szerint nem számíthat fel díjat az államigazgatási szerv, ezt a rendelkezést ki kell terjeszteni a településfejlesztési koncepcióra és az integrált településfejlesztési stratégiára is. A sürgősséget 157 járásszékhely és fővárosi kerület most induló tervezésének segítése indokolja.
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez 2008-ban újonnan csatlakozott településeket törvény kötelezi, hogy a csatlakozást követő 6 éven belül, azaz 2014. december 1-ig készítsék el, illetve vizsgálják felül településrendezési eszközeiket és hozzák összhangba azokat a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervével. A kormányzat a törvényi kötelezettségből adódó tervkészítéshez az érintett hét kistelepülésnek 2013 végétől nyújtott támogatást. Az idő rövidsége és a tervezéshez kapcsolódó egyeztetések elhúzódása miatt 2014 őszén három település jelezte, hogy a törvényben előírt határidőig nem tudja elfogadni elkészített, illetve felülvizsgált településrendezési eszközeit. Az állami támogatás felhasználásának feltétele, hogy az érintett települések a törvény által megadott határidőn belül teljesítsék kötelezettségüket. A módosítás lehetővé teszi az eredeti finanszírozási feltételek teljesítését.
A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetének szabálya esetében a területi tervek körének szűkítése, továbbá a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési eszközök munkarészeként elvégzendő feladatok módosítása szükséges, igazodva a tervek típusához és léptékéhez.
A BATrT a főváros esetében 2014. június 30-ig, a fővárosi kerületek és a törvény hatálya alá tartozó települések esetében 2015. december 31-ig írja elő a településrendezési eszközeik összhangba hozását a törvénnyel.
Mivel a fővárosi önkormányzat településrendezési eszközeinek módosítása nem történt meg az előírt határidőig, a főváros mulasztásos törvénysértésbe került, ezért szükséges a fővárosra vonatkozó határidők módosítása.
Az OTrT 4. § szerinti módosításához kapcsolódó rendelkezés a vonatkozó korábbi módosítás hatályba nem lépéséről.
A plázaépítés új szabályai:
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek legutóbb az egyes kereskedelmi építmények engedélyezése fenntarthatósági szempontjainak érvényesítése érdekében történő módosításáról szóló, 2014. évi CXIII. törvény értelmében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény szerinti üzlet és bevásárlóközpontok (más néven „plázák”) létesítését érinti elsősorban ezek engedélyezését a törvény az építésügyi hatóság hatáskörébe utalja, melynek az országos illetékességgel eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjének (a továbbiakban: Kormányhivatal) szakhatósági állásfoglalását be kell szereznie.
Az ide kapcsolódó, újraszabályozott alapfogalmak:
bevásárlóközpont: olyan komplex kialakítású, vegyes rendeltetésű épület, amelyben állandó jelleggel több kereskedő folytat túlnyomórészt üzletekben különböző típusú kereskedelmi tevékenységet, és ahol emellett jellemzően a szabadidő eltöltésével összefüggő szolgáltatási tevékenységet is folytatnak.
üzlet: kereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület, illetve önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség, ideértve az elsődlegesen raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületet vagy épületrészt is, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak.
Előzetes szakhatósági hozzájárulás:
A Kormányhivataltól előzetes szakhatósági hozzájárulás is kérhető, amely egy évig használható fel.
A szakhatósági állásfoglalás kialakítása során kizárólag az építménynek a létesítés helye szerinti településre és vonzáskörzetére gyakorolt környezeti, közlekedési és településrendezési hatásait vizsgálják a külön kormányrendeletben meghatározott különös környezetvédelmi, közlekedési és településfejlesztési követelményeket figyelembe vételével, a tekintetben, hogy a kereskedelmi létesítmény nem okoz-e olyan hátrányos következményeket, amelyek aránytalanul meghaladják a kereskedelmi építmény létesítésétől várható előnyöket.
A törvény más tartalommal és az eljárásba építve megtartja az érintett miniszterek képviselőiből álló Bizottságot is, amit 2015. január 15-éig kell létrehozni. E szerint a Kormányhivatal köteles beszerezni a Bizottság véleményét, amely - a törvényben kapott felhatalmazás alapján kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint - megvizsgálja a tervezett építménynek a létesítés helye szerinti településre és vonzáskörzetére gyakorolt környezeti, közlekedési és településfejlesztési hatásait, valamint az esetlegesen várható kedvezőtlen hatások megszüntetésére, elkerülésére, csökkentésére vonatkozóan a kérelmező által tervezett intézkedések megvalósíthatóságát.
A szabályozás a 400 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építményekre, illetve az építmények ilyen bővítésére vonatkozik.
A kereskedelmi építmények esetében jellemző szempontként került megfontolásra a rövid megtérülési idő, gyakori a magas energiafelhasználás, üvegházhatású gáz-kibocsátás, útterhelés, mely a fenntartható fejlődés megvalósulását veszélyezteti. A jogalkotó a szabályozás kialakítása során az általános építéshatósági engedélyezésen túl olyan engedélyezési rendszert kívánt bevezetni, amely fokozott figyelmet fordít a fenntartható fejlődés követelményeinek megvalósulására, a környezet védelmére.
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvénynek az üdülőkörzethez újonnan csatlakozott települések kötelezettségének teljesítéséhez a határidő módosult annak érdekében, hogy a településrendezési eszközök elfogadása a támogatott időszakon belül megtörténhessen.
Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: OTrT) 2014. december 30-án hatályba lépő, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezet szabályai módosultak annak érdekében, hogy a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési eszközök készítése során a tervek léptékének megfelelően legyenek teljesíthetőek.
A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: BATrT) a főváros esetében 2014. június 30-ig, a fővárosi kerületek és a törvény hatálya alá tartozó települések esetében 2015. december 31-ig írja elő a településrendezési eszközeik összhangba hozását a törvénnyel. Mivel a fővárosi önkormányzat településrendezési eszközeinek módosítása nem történt meg az előírt határidőig, a főváros mulasztásos törvénysértésbe került, ezért volt szükséges a fővárosra vonatkozó határidők módosítása.
FRISSÍTVE 2014.12.18.
KÖZLEMÉNY
A régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló 439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelet módosítása alaján a műemléki szakértők nyilvántartásával kapcsolatos ügyeket a Miniszterelnökség látja el.
A 2014. szeptember 5-e óta hatályos (többször módosított) Korm. rendelet szövege innen érhető el: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=165039.269546
Tájékoztatok mindenkit, hogy a Korm. rendelet újabb módosításának egyeztetése jelenleg folyatamban van, kihirdetése még nem történt meg.
A műemléki szakértők nyilvántartása, valamint a bejelentéshez szükséges nyomtatványok és tájékoztatók innen érhető el:
http://www.kormany.hu/hu/miniszterelnokseg/parlamenti-allamtitkar/regeszeti-es-muemleki-szakertoi-nevjegyzek
További felvilágosítást az alábbi elérhetőségeken kaphatnak:
Miniszterelnökség
Parlamenti Államtitkárság
Kulturális Örökségvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság
Kulturális Örökségvédelmi Főosztály
Műemléki Osztály
Levelezési cím: 1357 Budapest Pf. 6.
Telefon: (+36-1) 79-59-696
2014. december 18.
A Magyar Közlöny 63. számában jelent meg a felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet, (a továbbiakban: Korm. rendelet) amely 2014. június 5-én lép hatályba. A Korm. rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a felvonók és a mozgólépcsők építésügyi hatósági engedélyezéséről, üzemeltetéséről, ellenőrzéséről és az ellenőrökről szóló 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet.