Kamaránk emblémáján és weboldalának fejlécén egy régi kapuzat látható felesben fotó és rajzi megjelenésben. Erről a kapuzatról adunk tájékoztatást érdeklődő tagjaink számára.
A kapu az esztergomi királyi palota kápolnájának oldalsó falán található, keletkezése III. Béla király palotaépítéséhez kötődik, amely 1180-85 között létesült. A királyi magánkápolna nyugati fő homlokzatában nyílik a bélletes román kori főbejárat, felette látható a kb. négy méter átmérőjű rózsaablak. A kapun belépve a kápolna keresztboltozatos hajójába jutunk, amelyet a szentély felé diadalív határol el. A szentély egészen különleges architektúrát mutat, kettős oszlopok veszik körül. A mi kapunk a hajóból nyíló és mellékterekbe vezető, egymással szemben levő kapuk egyike.
Az esztergomi középkori palota a török kor pusztításai miatt letarolva, egy ágyúbástya alatt rejtőzött, saját romjaival betöltött helyiségekkel. Rendszeres feltárása 1934-38 között folyt a Műemlékek Országos Bizottságának, személy szerint Gerevich Tibor, Lux Kálmán irányításával, a helyreállítás Lux Géza építészeti tervei szerint, Várnai Dezső helyszíni építészeti kutatásaira támaszkodva történt. A helyreállítás akkori módszertana előremutató volt: Az eredeti, megtalált épületrészekhez tégla és modern vasbeton födém kiegészítéseket alkalmaztak. Egyedüli kivétel a kápolna volt, ahol annyi építészeti kőelem, töredék került elő, freskókkal a felületükön, hogy a boltozati rendszer hitelesen helyreállítható volt.
A kápolna belső terének kitisztítása során egyértelműen kirajzolódott a hajó, amelynek mind északi, mind déli irányba volt egy-egy átjárója, kapuja. Ezek kávája meglehetősen szétroncsolódott, de a padlószinten szerencsésen a helyükön voltak a kapubéllet tartóoszlopainak lábazatai. A leletek közt sok olyan kőelem került elő, amelyek eredeti helyét az építészeti kialakításban betöltött szerepük tisztázásával lehetett azonosítani.
A tört – másként cikk-cakkos – pálcatagos íves kőelemeket Lux Kálmán a körablak részeinek tartotta. Megbízta Várnai Dezsőt, hogy próbálja összeállítani. Várnai azonban megállapította, hogy a két oldalsó átjáró záróívét képezik a kövek. Ezeket sikeresen a helyükre is illesztette.
„Mindjárt az első összeállítási kísérlet nem várt eredményt hozott. Kiderült ugyanis, hogy ez a kísérlet nem egy teljes kört eredményezett, hanem közel két félkörívet. Igen ám, de még csak nem ugyanazzal az átmérővel. Az egyik félkörív cca. 20 cm-rel volt nagyobb, mint a másik. Most már szerintem csak az volt a kérdés, hogy a feltárt falmaradványok között hol van két ajtónyílás, ahol ez a méretdifferencia mutatkozik. Az már kétségtelen volt, hogy az ún. körablak nem a tetőtér bevilágítója lehetett, hiszen „belső oldalai”is freskókkal borítottak voltak. (…) Ezek után most már kézenfekvő volt, hogy a két hasonló kapuív egymással szemben az északi és déli oldalkápolna kapujának íve lehetett, nem más, ugyanis itt a küszöbméterek árulkodtak (az egyik 1,05, a másik 1,25 m fesztávú)” - írta Várnai Dezső 1972-ben kelt utódokumentációnak nevezett emlékiratában.
A Magyar Építész Kamara emblémájában szereplő kapuzat tehát egy Árpád-kori magyar királyi és egy újkori (műemlékhelyreállító) építészeti alkotás csúcspéldája, jelentős magyar emlék eleme, így hát bátran felvállalhatja a magyar építész társadalom az országos kamara szimbolikus ábrájaként.
Dr. Vukov Konstantin
MÉK Műemlékvédelmi tagozat vezetője
A Testület tagjai a tagozati gyűlés határozata alapján:
Berényi Mária, Zsemberi István, Zámbó Terézia, S. Vasi Ildikó, Koszorú Lajos, Dr. Németh Iván, Dr. Nagy Béla.
A testület tagja továbbá a kérelmező területi kamarájának képviselője.
A 2015. január 30-i budapesti testületi ülésen a MÉK Szakmai cím adományozási szabályzatára alapozottan részletesen meghatározták azokat tartalmi követelményekre vonatkozó ajánlásokat, amelyek szerint a cím adományozási kérelemhez csatolandó mellékletek összeállítandóak, és a szakmai szempontokat, melyek a portfóliók bírálata során a Testület tagjai mérlegelnek.
A MÉK Szabályzata szerint benyújtandó mellékletek:
3. A cím megállapításához szükséges mellékletek
3.1. Szakmai gyakorlat igazolása
3.2. Szakmai önéletrajz
3.3. Portfolió
3.4. Szolgáltatási díj befizetésének igazolása
3.5. A MÉK elnökség szakmai állásfoglalása szerinti kitüntetések esetén a 3.1 – 3.3. szerinti mellékleteket nem kell csatolni
Részletes tartalmi követelmények - a Döntést Előkészítő Testület ajánlása:
3.1. Szakmai gyakorlat(ok) igazolása - ajánló levél - portfólióba befűzve
- iroda(k), építészstúdió(k) neve, címe, elérhetősége,
- beosztás, végzett tevékenység megnevezése,
- vezető tervező(k) neve,
- munkatársak neve ( felsorolása),
- az eltöltött időszak megjelölése ( év, hónap ),
- megvalósult épületek felsorolása,
- vezető tervező(k) / javaslatot tevő(k) rövid ajánlása + saját kezű – „igazoló”- céges aláírása és pecsét.
3.2. Szakmai önéletrajz - portfólióba befűzve
- végzettség(ek), diploma(k) - tanulmányok pontos megnevezése, felsorolása,
- munkahely(ek) (építész irodák), gyakorlati idő(k) ( év, hónap ),
- építészeti pályázat(ok) megnevezése, elért eredmények - munkatársak,
- tervek, tervfázisok felsorolása ( helyszín,települések megnevezése, fontosabb évszámok, főbb jellemzőik, jellemző alapadatok ),
- elfogadott terv(ek) felsorolása - helyszín megnevezése, évszámok, főbb
jellemzőik, alapadatok,
- tanulmányutak, külföldi utazások felsorolása,
- szakmai publikációk,
- nyelvismeret(ek),
- egyéb az elbírálás szempontjából érdekes adatok, ismeretek, tények.
3.3. Portfolió - tartalmilag hiteles dokumentum
3.3.1. Papír alapú portfólió - Összefűzött A4 vagy A3 lapokon
3.3.2. Digitális portfólió - a beadott portfólióval azonos módon összeállított, összefűzött pdf
vagy pdfa formátumban
Tartalom a 3.1 és a 3.2. szerinti dokumentumok és:
- a felelős tervezőként készített településrendezési munkák felsorolása, megnevezése, címe, főbb jellemzői (területe /ha/, a tervezési terület és a tervezés céljának rövid leírása),
- közösen jegyzett munkák az igazolást kiállító vezető tervezővel vagy más építésszel,
- közreműködés szintjének –„szerzőségi arányok”- meghatározása - esetleg %-os becslése,
- egyértelmű önálló alkotói munkarész(ek) - önálló feladatok dokumentálása, bemutatása,
- tervlapok, fotók, rajzok, illusztrációk,
- a területi állami főépítész véleménye a tervvel és/vagy a Kérelmező felelős tervezői munkásságával kapcsolatban (önállóan is benyújtható).
A bírálat szakmai szempontjai:
- egyértelműen megállapítható legyen az önálló munkavégzés, különösen az önálló
településrendezési tervezési teljesítmény (főépítészi vagy ehhez kapcsolódó közigazgatási gyakorlat önmagában nem elégséges referencia a cím eléréséhez),
- önálló alkotóképesség, egyéni, tiszta gondolkodásmód dokumentálása,
- tematikus gazdagság, műfaji sokszínűség megjelenítése,
- szakmai igényesség,
- a portfólió grafikai szerkesztése, igényessége,
- annak az érintett területi kamarának a véleménye, melynek tagja a címért folyamodó
tervező (a Szabályzat 4.5. szerint). A testület esetileg meghívott tagja továbbá a kérelmező
területi Kamarájának képviselője, aki a területi kamara elnökségi döntését képviseli az
érintett kérelemre vonatkozóan - ez a kérelemmel együtt írásban ( email) is benyújtható.
Budapest, 2015. március 17.
MÉK Településrendezési vezető tervező szakmai cím adományozási Döntés Előkészítő Testület
5 db országos tervpályázat folyt le sikeresen:
ötletpályázat
- Budapest, XIV., Múzeumi negyed
- Sopron Zsinagóga hasznosítása
országos nyílt pályázat
- Debrecen, Intermodális Közösségi Közlekedési Központ
- Budapest, MNSK Velodrom
kétfordulós meghívásos pályázat
- Őrmező, Intermodális Közlekedési csomópont (2012-ben indult)
2 db ötletek gyűjtésére irányuló pályázat folyt le, melyek – észrevételeink, segítő szándékunk ellenére - egyedi rend szerint bonyolódtak
5 db tervpályázattal kapcsolatban történtek egyeztetések, levelezések, melyeket a kiíró visszavont, vagy az előkészítés megszakadt (Budapest XIII. Dagály Fürdő, MVH épület, Mikszáth tér, Érd óvoda, Badacsonytomaj Balaton-kapuja)
2 db diákoknak meghirdetett tervpályázatot véleményeztünk (Kingspan, Budapest Római part)
Statisztikai adatok az elmúlt évek pályázatairól:
2005. Budapest: 26 Vidék: 41 Összesen: 67
2006. Budapest: 13 Vidék: 33 Összesen: 46
2007. Budapest: 9 Vidék: 14 Összesen: 23
2008. Budapest: 8 Vidék: 12 Összesen: 20
2009. Budapest: 5 Vidék: 9 Összesen: 14
2010. Budapest: 4 Vidék: 1 Összesen: 5
2011. Budapest 4 Vidék: 2 Összesen: 6
2012. Budapest 8 Vidék: 2 Összesen: 10
2013. Budapest: 3 Vidék: 4 Összesen: 7
A tervpályázatok száma továbbra is nagyon kevés, lényeges változás nem történt.
A MÉK tervpályázatokhoz általánosan kapcsolódó munkája:
A MÉK Tervpályázati Munkabizottsága kidolgozta a tervpályázatok kezelését, lebonyolítását segítő online rendszert, mely megkönnyíti a pályázatok kiíróinak, és résztvevőinek munkáját. A rendszer lehetőséget ad arra, hogy egy honlapon keresztül letölthető legyen a pályázati kiírás (irat- és tervanyagok), a pályázó a rendszer által automatikusan generált kóddal azonosítható, ezzel a pályázat titkossága biztosított. A kérdések és a válaszok az on-line rendszeren keresztül bonyolíthatóak.
A második ütemben lehetővé szeretnénk tenni a pályázati tervek elektronikus feltölthetőségét, ez az ütem tesztelés alatt áll. A tervek kinyomtatás nélkül történő bírálatához szükséges minimális technikai hátteret meghatároztuk.
Az építészeti tervezés minimum díját meghatározó rendelethez kapcsolódva felülvizsgáltuk a tervpályázatok díjazását. Tanulmányoztuk az osztrák tervpályázati rendszert, melynek jogi alapja az osztrák kamara által kiadott tervpályázati szabvány (Wettbewerbsstandard Architektur 2010). Ezt, mint előképet felhasználva elkészült egy tervpályázati díjszabás tervezet, melyben a díjazásra fordítandó összeg a tervpályázat jellegétől, méretétől és a Kiíró által bekért munkarészektől függ. Mivel a minimum díj rendelet egy kormányhatározattal lekerült a napirendről, a tervpályázati díjszabás egyelőre kamarai ajánlás marad.
2012. év elejétől van érvényben a tervpályázatokat szabályozó új 305/2011. (XII.23.) Kormányrendelet, mely csak néhány típusú tervpályázat lefolytatását teszi lehetővé. Az ebben szereplő előírások szerinti egyszerű meghívásos tervpályázat lebonyolítására az elmúlt 2 évben még egyáltalán nem került sor. A kiírók bonyolultnak tartják ezt az eljárást, pedig a korábbi – valóban és nem csak nevében – egyszerű eljárásra továbbra is lenne igény.
2013 decemberében kidolgoztunk egy javaslatot a tervpályázati kormányrendelet módosítására, mely lehetővé tenné egyszerű meghívásos és kétfordulós tervpályázat bonyolítását, a különböző tervpályázati fajták egymásra épülését, valamint referencia pályázat lefolytatását.
A Liget Budapest Nemzetközi Építészeti Tervpályázattal kapcsolatos 305/2011. (XII.23.) tervpályázati kormányrendelet módosításának egyeztetésében részt vettünk, véleményünkre, tapasztalatunkra figyeltek. Az ez évi parlamenti választások miatt nagyobb változtatásokra most nem volt lehetőség. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban ígéretet kaptunk arra, hogy az EU-s irányelvek változása miatt még ez évben szükséges rendeletmódosításoknál visszatérünk a kamara változtatási javaslataira.
Budapest, 2014. március 13.
Kalo Emese
MÉK elnökségi tag
Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009 (IX.15.) kormányrendelet 2014. március 15-én hatályba lépő módosítása miatt megtörtént az e-építési napló tudástár aktualizálása.
MÉK Elnökségének 2014. február 6-i ülésén hozott határozatai: MÉK ELNÖKSÉGÉNEK 2014. ÉVI HATÁROZATAI (12 - 27)
Kapcsolódó anyagok:
Elnökségi tájékoztató 2014. február 6.
Elnökség és főtitkár feladatai 2014. február 6.
MÉK Elnökség feladatok szerinti felosztás 2014. február 6.
A Magyar Építész Kamara 2014. évi díjtáblázata
3/2014. (02.06.) sz.MÉK Elnökségi szakmai állásfoglalás a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet egyes kérdéseiről
Az új alkalmazással tesztelheti bárki a gyakorlati illetve elméleti tudását e-építési napló témában. A gyakorló teszttel kapcsolatosan a főoldalon illetve a slide show-ban is megjelent egy rövid tájékoztató cikk.
Az alábbi kis filmmel próbát teszek. Az ÉTDR használatával
kapcsolatosan felmerülő problémákra és kérdésekre szóban, írásban
időnként nehéz segítséget, választ adni. Talán legjobb példa erre a
dokumentumok kezelése, döntéshez történő csatolása. Gondoltam készítek
egy kis bemutatófilmet, egy ún. ÉTDR Tutorialt. Hátha így emészthetőbb.
Mivel próbáról van szó, kifejezetten kérem a kollégákat, hogy ne sajnálják a kommenteket a videó alatt. Várom a visszajelzéseket arról, hogy készítsek-e még hasonlókat, milyen témában, mi nem érthető, mit emeljek ki jobban.
A bemutató Windows 7 és Firefox 25 kombinációs környezetben készült.
A videó az alábbi linken tekinthető meg:
http://vargailles.hu/epitesugy/45-dokumentumok-rendezese-az-etdr-ben
A 2013. NOVEMBER 15-I TISZTÚJÍTÓ KÜLDÖTTGYŰLÉSÉRE
A Felügyelő Bizottság munkájáról
A
2010 - 2013 évek közötti időszakban a Felügyelő bizottság összesen
mintegy 42 ülést tartott. Az ülések egy alkalom kivételével mindig
határozatképesek voltak.
Az időszakban 34 határozatot hozott, amelyeket
az illetékeseknek szükség szerint továbbított. A tapasztalt
szabálytalanságokról és szabályozatlanságokról 5 feljegyzés készült,
amelyet ugyancsak a Főtitkár és az Elnök, valamint az Elnökség részére
továbbítottunk. A küldöttgyűlési beszámolókat az első 3 évben szóban ismertettük, a 2012-es évben írásban csatoltuk a küldöttgyűlési anyaghoz az előző évi Küldöttgyűlésen elhangzott kívánság okán. A gazdálkodás vonatkozásában minden esztendőben az ADEKO Könyvelő cégnél megbízottunk személyesen vizsgálta és ellenőrizte a számlákat, a mérleget és eredmény kimutatást, utóbbit a 2011 évig hites könyvvizsgálói szakvélemény kíséretében.
A hivatal munkájáról
A főtitkár és a titkárság munkája tekintetében a FEB vizsgálati eredményei a négyéves ciklus során változatlan képet mutattak. Mind a főtitkár, mind a titkárság dolgozói a lehetőségekhez képest korrekt módon ellátták feladatukat. A FEB mindazonáltal minden egyes jelentésében hangsúlyozta a titkárság térbeli elhelyezésének, technikai ellátottságának nem kielégítő voltát.
Az Elnökség munkájáról
Az Elnökség a fenti időszak alatt elsősorban a gazdálkodás terén mutathat fel jelentős eredményeket, nevezetesen, egyfelől a gazdálkodás szakszerűsége az elmúlt ciklusokban tapasztalható helyzethez képest jelentősen javult, másfelől a T. Küldöttgyűlés által jóváhagyott költségvetések főbb számait betartották.
A MÉK költségvetésének több mint felét pályázatokból és a törvényességi felügyeletet ellátó minisztériumtól kapott pénzekkel egészítették ki, amellyel biztosították a MÉK zavartalan működését.
Mindazonáltal a gazdálkodás ilyen módon történő stabilizálásának komoly hátrányai voltak. Egyfelől utófinanszírozott projektek esetén likviditási gondok keletkeztek, másfelől a megkapott pénzek miatt a Kamara a jogszabályi egyeztetések során kiszolgáltatott helyzetbe került.
Ezzel áttértünk az Elnökség munkájának legvitathatóbb területére, nevezetesen a Kormányzati szervekkel való együttműködés, ennek során a MÉK érdekérvényesítési képességének területére. A FEB számos esetben bizonyítottnak látja, hogy a MÉK részéről megfelelően előkészített és tartalmilag kifogástalan egyeztetési szövegekből éppen a leglényegesebb legfontosabb, az építészek és az építészet érdekeit legjobban képviselő fogalmak és kifejezések maradtak el. Így e munka hatékonysága a ráfordítás mértékének magas szintje ellenére, egyáltalán nem mondható kielégítőnek.
Az Elnökség munkája során ugyanakkor jónéhány – a FEB jelentésekben minden esetben megemlített - esetekben sem az Alapszabályt, sem a törvény bizonyos rendelkezéseit nem vette figyelembe. Ez véleményünk szerint rendkívül nehéz és jogilag kezelhetetlen helyzetet eredményezett.
Végezetül meg kell említeni a FEB által ciklusokon keresztül hangoztatott hiányt, egy jövőképen alakuló konszenzusos stratégia hiányát, amelynek következtében a Kamara az egyeztetéseknél rendkívüli hátrányban van.
A tagozatok munkájáról
A tagozatok a MÉK szerveinek - az Etikai-Fegyelmi Bizottságon kívül – legsikeresebb részei igen hatékony és szakmailag magas szintű munkát végeztek. A jogszabályi egyeztetések során sokszor erejükön és hatáskörükön felül igyekeztek szakmai érdekeiket messzemenően képviselni, jóllehet e tekintetben a hatékonyságuk a fentiekkel azonos. Ezzel összefüggésben a FEB ismételten felveti az Építész Tagozat hiányának kérdését, mivel így a tagozatokat megillető jogosultságokkal az építészet nem rendelkezik és így a speciális tagozati érdekek érvényesítése nem lehetséges.
Ezzel a Felügyelő Bizottság kötelezettségének eleget tett, tagjai és elnöke a választás ellenőrzésével megköszöni a Küldöttgyűlés bizalmát.
Budapest, 2013. november 08.
a FEB nevében
Kampis Miklós
Kedves Kollégák!
A beérkezett kérdések, észrevételek alapján mintegy 10 oldallal bővült az ÉTDR GYIK. http://www.e-epites.hu/etdr/letoltes