KeresésKeresés
Keresés
Hu | En
Hu

En

A törvényesség helyreállítása a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Építészek Kamarában 3/2015. (I. 28.) MvM rendelet

A Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt héten megjelent rendeletével visszahelyezte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Építészek Kamarája titkárságához az őket törvényesen megillető közigazgatási jogköröket.
A rendelet kihirdetésének napján a Magyar Építész Kamara főtitkára már jelezte a két érintett kamarának a szükséges teendőket. Az eddig eljáró Bács-Kiskun megyei Építész Kamara az iratokat a héten adja át (vissza) a JNSzMÉK titkárának. Az ügy hátterében a kamara 2011-ben egy évre elhalasztott tisztújítása állt.

 A részletekről Makai Istvánt, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Építészek Kamarájának régi-új elnökét kérdeztük, aki kérésünkre összefoglalta az események sorrendjét.

Makai István 2001 óta elnöke a szolnoki székhelyű kamarának, ahol különböző helyi kezdeményezésre e sorok írója is rendszeresen volt vendég előadások, továbbképzések alkalmával. A tagság utoljára 2014 áprilisában választotta meg elnökét, aki változatlanul Makai István lett.

2013. május 3-án lépett hatályba a belügyminiszter 13/2013. (V.2.) BM rendelete a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Építészek Kamarája működése törvényességének helyreállításáig közigazgatási feladatainak ellátására eljáró szerv kijelöléséről.
A rendelet hatálybalépését követő 8 napon belül a JNSzMÉK titkára a Bács-Kiskun Megyei Építész Kamara titkárának jegyzőkönyvben rögzítve átadta az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyek iratait, az iratok kezelésére vonatkozó jogszabályoknak megfelelő bontásban.
Éppen a hatályba lépés napján, a 2013. május 3-án tartott tárgyaláson meghozott elsőfokú ítéletében a Szolnoki Törvényszék elutasította a felperes belügyminiszternek az alperes ellen benyújtott keresetét, mert az ítélet indoklása szerint az alperes törvényesen működik, tisztújítását indokoltan halasztotta el.
2013. október 1. A BM fellebbezése után a másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla tárgyaláson kívül meghozott részítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, az alperes 2011. november 17-ei taggyűlésének a tisztújítás elhalasztásáról, a 2012. október 27-ei taggyűlésének tisztújításról szóló határozatát megsemmisítette. Egyben az alperes testületi szerveinek és tisztségviselőinek működését felfüggesztette, a felfüggesztés tartamára az új tisztségviselők megválasztásáig, a kamara képviselőjének bírósági nyilvántartásba való bejegyzéséről szóló határozat jogerőre emelkedéséig az alperes irányítására felügyelő biztost rendelt ki.
2013. november 21. A felügyelő biztos látogatást tett a JNSzMÉK titkárságán az irányítás átvétele és néhány technikai kérdés tisztázása érdekében.
2014. február 20. JNSzMÉK taggyűlés, egyetlen napirendi pontként megválasztásra került a jelölőbizottság.
2014. április 25. A JNSzMÉK rendkívüli tisztújító taggyűlésén megválasztotta az új tisztségviselőket, akik az időközben összeférhetetlené vált néhány köztisztviselő kivételével megegyeznek a 2012 októberében megválasztottakkal.”


Az ügy egyik szomorú tanúsága, hogy az ilyen esetekben bíróság által kirendelt kamarai felügyelő biztos feladatköre egyetlen kamarai törvényben sincs pontosan meghatározva. Ahhoz, hogy a felügyelő biztos jogköreit a szükséges mértékben tudja ellátni, feladatait az őt kijelölő bíróságnak az ítéletben kellene meghatároznia. A törvényszék viszont erre irányuló kereseti kérelem hiányában nem határozhatott ezekről a kérdésekről, így jelen esetben sem.

A szakmai kamarák törvényességi felügyeletét ellátó tárcáknak a jövőben fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy ilyen ügyekben kereseti kérelmükben már részletes figyelemmel legyenek arra, hogy az esetleges törvénysértés megállapítását követően kirendelt felügyelő biztos valóban megfelelő jogkörökhöz jusson a bíróság ítéletében.

Szerző: Gáts Andrea

 


Létrehozás időpontja: 2015-02-05 15:46:21
Utolsó módosítás időpontja: 2015-02-05 15:46:21
Beküldő: Gáts Andrea
Megtekintések száma: 14819
Rövid link: https://mek.hu/index.php?id=42600