Nem feltétlenül az építési költségek komoly emelkedésével érhető el a 2021. január 1-je után, az új épületek esetén előírt közel nulla energiaigény. Különböző hőszigetelőanyagokkal elvégzett számítások alapján kijelenthető, hogy az előírásoknak megfelelő hőszigetelő vastagságok elérése (több szempontot figyelembe véve), mindössze 2-3 %-kal növeli az építési költségeket.

Teljesen bevett szokás, és nem csak a hőszigetelés esetén, hogy tervezők és kivitelezők a megszokott műszaki megoldásokat használják a megszokott vastagságban. A jövő januártól esedékes előírásváltozás hatására azonban érdemes most jól átgondolni az anyagok körét és azt is, melyiket milyen vastagságban használunk a jövőben.

Az épületfelújítás sokszor gazdasági kérdés, amelynek több vetülete van. De végső soron egy átgondolt energiatakarékosságot célzó felújításnak megtérülő befektetésnek kell lennie. Aki azonban az alapján dönt, hogy 3 vagy 10 év a megtérülés, rossz úton jár.

Felmerül a kérdés, milyen vastag hőszigetelés felel meg az adott épület esetén, van-e elegendő hely a szükséges vastagsághoz – például egy padló esetén.

Sokat emlegetett közhelynek tűnhet, hogy a jó hőszigetelés növeli a lakókomfortot, javítja az életminőséget. Újkeletű, sőt akár ellentmondásnak is tűnhet, hogy a hőszigetelés vastagságán megspórolt centik, ami akár esztétikai előnnyel is járhat, mégsem megy az energiamegtakarítás és így a hűtési/fűtési költségmegtakarítás rovására.

Hogy is van ez?

A hőszigetelés vastagságának növelésével számos költség nem növekszik pl. munkadíj, állványozás költsége. Homlokzati hőszigetelés esetén is csak a hosszabb dübelek ára a növelő tényező és persze a kb. 20-30 %-kal vastagabb hőszigetelő anyag ára, ami azonban egy épület esetén, de még csak az épület teljes hőszigetelése esetén is csak kismértékű építési költség drágulást jelent.

Szakmai információkkal a hőszigetelő anyagokat gyártó BACHL szakértői voltak segítségünkre.

Energiamérleg komplex tervezői gondolkodással

Jelentős energiamegtakarítás épületszigeteléssel, nyílászárócserével és átgondolt, méretezett gépészettel érhető csak el. Komplex tervezői és beruházói gondolkodásra van tehát szükség. Cikkünkben most a lapostető felújítást energetikai és hőtechnikai oldaláról vizsgáljuk, statikai, tűzvédelmi, páratechnikai szempontok részletes ismertetésére nem térünk ki.

Lássuk, mit tehetünk, ha lapostető vagy terasz hőszigetelése a feladat!

Míg a lapostatők esetén gyakran csak az igények és költségvetés, no meg az előírások szabnak határt a megfelelő vastagság kiválasztásában, addig padlószigeteléseknél a hely szűke - az energetikai szint javítása során - gyakran állítja kihívások elé a felújító szakembereket.

Lapostető szigetelés igény szerinti vastagságban

Lapostetőknél általában adott a lehetőség arra, hogy a szükséges vastagságú hőszigetelést válasszuk, de sajnos többnyire a teljes ún. rétegrend cseréje szükséges, nevezetesen a párazárás, maga a hőszigetelő réteg és csapadékvíz elleni szigetelés.

Csatlakozó épületszerkezeteknél, pl. magastetős épület közvetlen összeépítése lapostetőssel, vagy teraszok, erkélyek kialakításánál, illetve, ha nincs lehetőség vastagabb hőszigetelést beépíteni, például amikor kötött az épületmagasságunk, ezekben az esetekben vékony rétegben kell megoldani a hőszigetelést. Ezeknél a problémás területeknél használható a PIR keményhab vagy a Vákumpanel hőszigetelés, mivel előbbi 1,5 – 2-szer, míg utóbbi 3 – 6-szor jobb hőszigetelési értékekkel rendelkezik a hagyományosan használt hőszigeteléseknél.

A megfelelő minőségű termékek általában rendelkezésre állnak, ezek kiválasztásáról az CPR előírások szerint a hozzáértő tervezőnek kell döntenie. A végeredmény minőségére azonban a kivitelező szakértelme erősen hatással lesz és éppen az épület külső tényezőknek leginkább kitett részén.

Padlószigetelés: akár 3-4 cm is elegendő

Padlók hőszigetelésénél leginkább polisztirol (EPS) termékek használata a jellemző, amelyből korunk fokozott energetikai követelményei alapján, típustól függően akár 14-16 cm szükséges. Új épületnél előre átgondolt tervezéssel ez a vastagság kompromisszumok, korlátok nélkül beépíthető.

Régi épületeinknél vagy nincs, vagy csak pár cm a padlóban meglévő hőszigetelés, vagy annak helye. Ez nehezen és költségesen módosítható, mert a hőszigetelés vastagságán túl a rá kerülő 5-6 cm-es betonnal is számolni kell. Még a padlószerkezet visszabontása se mindig megoldás, hiszen a már beépített nyílászárók (ablakok, ajtók, erkélyajtók), valamint gépészeti és villamos vezetékek kötöttséget jelentenek.

Ha a rendelkezésre álló helyen kell megoldanunk a hőszigetelést, akkor olyan anyagban kell gondolkodni, ami vékonyabb rétegben is jó paramétereket kínál. A megszokottaktól lényegesen kedvezőbb hőtechnikai tulajdonságokkal rendelkező termékek a BACHL PIR keményhabok, amelyből a fent megadott 14-16 cm helyett 8-10 cm is elég.

A BACHL új terméke a Vákumpanel még ennél is jobb eredményt ígér. A Vákumpanelből ugyanis mindösszesen 3-4 cm vastagság is elegendő, így a lényegesen kisebb szerkezeti átalakítással járhat a korszerű padlószigetelés kialakítása.

Összefoglalásként elmondható, hogy épületeink energetikai felújításánál energia- és környezettudatosan szeretnénk eljárni, akkor a megszokottaktól vastagabb hőszigetelést kell alkalmaznunk. Sokszor azonban az építészeti követelmények és épületünk meglévő adottságai korlátokat szabnak a hagyományos hőszigetelőanyag vastagság beépítésének vagy aránytalanul magas szerkezeti átalakítási plusz költségekkel járnak. A problémára megoldás nyújtanak a korszerű, a megszokottnál lényegesebb kedvezőbb hőszigetelési jellemzőkkel bíró hőszigetelőanyagok, a fent említett PIR keményhab, vagy Vákumpanel, amelyek önmagukban ugyan költségesebbek, de használatukkal sok esetben kompromisszumok nélküli és összességében költséghatékonyabb lesz a beruházás. Tehát, ami rövidtávon talán drágábbnak tűnik, akár már középtávon kedvezőbb összeköltséget eredményez.

További információ: www.bachl.hu