2021. július 1-én hatályba lépett az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, vagyis az Étv. módosítása, melyet a települési önkormányzatok terheinek csökkentése érdekében a településtervezéssel összefüggő törvények módosításáról szóló a 2021. évi XXXIX. törvénnyel fogadott el az országgyűlés. Erre a törvényi alapra épülnek a településtervezéssel kapcsolatos végrehajtási rendeletek.

A jogalkotói szándék szerint a módosítások célja, hogy az építési beruházásokat megalapozó önkormányzati településrendezési szabályozás digitalizált, egyszerűbb, átláthatóbb legyen, és az építési beruházások megvalósításához szükséges esetleges tervmódosítások rendkívül rövid idő alatt végbemenjenek. Mindezek mellett a módosítás a tervezésben és eljárások során tapasztalható indokolatlan párhuzamosságok megszüntetését, illetve a kevesebb tervtípus által gyorsabban lefolytatható eljárásokat ígér, segítve a folyamatok hatékonyságát. A jogalkotó tehát a szabályozás átláthatóbbá tételével, egyszerűsítésével és digitalizálásával a gyorsabb tervmódosításokat is célul tűzte ki, csökkentve a bürokratikus terheket, feladatokat. Ennek érdekében bevezetésre kerül az E-TÉR, mely a településtervezés számára is megnyitja a digitális egyeztetőfelületet, így a „papíralapú” tervkészítést és dokumentálást digitalizált folyamat váltja fel. Az E-TÉR rendszerét egyben alkalmassá teszik arra, hogy annak keretein belül egy országos településrendezési nyilvántartás jöhessen létre. A tervek egyeztetése is egyszerűbb és kontroláltabb módon történhet a digitalizáció révén.

Összességében a szándék szerint a településtervek a korábbi tartalomhoz képest egyszerűbbek lesznek, kiszűrik a korábbi tervrendszerben megtalálható ismétlődéseket, és emellett jobban figyelembe veszik a települések közötti különbségeket, ezáltal megteremtik a differenciált tervezés lehetőségét, ami a kistelepülések számára egyszerűbb tervkészítést jelenthet, amennyiben élnek ezzel a lehetőséggel.

Ezeknek a törvényi szándékoknak a végrehajtási rendeleteként jelent meg a Magyar Közlöny 134. számában

• a 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről és
• a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet az egyes kormányrendeleteknek a településtervezés egyszerűsítésével összefüggő módosításáról.

A jogszabályok változásának jellege

A 419/2021. (VII. 15.) Kr. alapvetően a 314/2012. (XI.8.) kormányrendeletet váltja fel fokozatosan. A 420/2021. (VII. 15.) Kr. számos településtervezési témát érintő kormányrendeletet módosít. Ezek többsége alapvetően a tervfajták megváltozását, átnevezését jelenti, azonban a szakmában meghatározó módon az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet településtervezést meghatározó alapjai is változnak, vagyis az OTÉK ismét módosításra került, számos korábbi fogalom és ahhoz kapcsolódó szabály módosul.

A településtervezési szakmát és a tervkészítés folyamatát érinti még a területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet hatályon kívül helyezése, - melynek módosított tartalma beemelésre kerül a 419/2021. (VII.15.) Korm. rendeletbe -, és az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet módosítása az eljárás tekintetében. Az új tervrendszer és új eljárási rend nyomán értelemszerűen az új nyilvántartásban szerepet játszó szervezet tekintetében az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítása is megtörtént.

A többi kormányrendelet módosítása alapvetően a tervi megnevezések változását, jogszabály hivatkozásban az érintett jogszabály megnevezését jelenti. Emellett a korábbi jogszabályokban a polgármesterhez delegált egyes településképi döntések helyett az önkormányzat képviselő-testülete kerül nevesítésre. Ilyen tekintetben változott az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet is.

A tervi rendszer főbb változásai a településtervezésben

A törvényi szint, azaz az Étv. módosítása határozta meg a tervi rendszer alapvető változását. Ennek lényege, hogy a korábbi önálló kidolgozást, véleményezési eljárást és döntést igénylő önkormányzati dokumentumok, így

• a településfejlesztési koncepció,
• az integrált településfejlesztési stratégia és
• a településszerkezeti terv

helyett egy terv kerül kidolgozásra és eljárásra, melynek neve településfejlesztési terv.

A helyi építési szabályzat megmarad, mint településrendezési terv.

A kettő együtt a településterv megnevezést kapta, így válik valóra a korábban már sokszor említett „egy település egy terv” szándéka.

A településfejlesztési terv létrehozásának pozitívuma, hogy a fejlesztési és rendezési jellemzőkkel bíró dokumentumok egy tervezési folyamatba integrálódnak, ezáltal a korábbi szabályok szerinti különválásuk megszűnik. Bár a korábbi tervrendszer a TSZT-t alapvetően rendezési tervként definiálta, tény, hogy a fejlesztési elemek meghatározására is szolgált, vagyis kimondatlanul, de a fejlesztés és rendezés hosszútávra szóló közös dokumentuma volt eddig is.

A főváros tekintetében megmarad településrendezési tervként a Városliget Építési Szabályzat és a Duna-parti építési szabályzat, valamint a Kerületi Építési Szabályzat. Az átfogó tervezést és a területrendezési tervek felőli közvetítő szerepet a kerületi építési szabályzatok kidolgozása érdekében a fővárosi településfejlesztési terv fogja ellátni, és megmarad a fővárosi rendezési szabályzat is, módosított, de a főváros működését a korábbihoz hasonlóan biztosító jogosítványokkal.

Az elvárások szerint tehát a településtervek a korábbi tartalomhoz képest egyszerűbbé válnak, nem keletkeznek ismétlődések (pl.: alátámasztó javaslati munkarész és a környezeti értékelés hasonló fejezetei). 

Fontos momentum még, hogy míg korábban a településtervező szerepe nem volt elvárás a koncepció és stratégia kidolgozásánál (legfeljebb a továbbtervezésre alkalmas megalapozó vizsgálathoz kellett településtervezőt alkalmazni), addig a településterv készítését már a településtervezési jogosultsághoz köti a törvény. Ezáltal a tervezésnek már a kezdeti stádiumában ott van a településtervezéssel foglalkozó szakma, a meghatározó szakágakkal együtt. Ennek alapján várható, hogy a településfejlesztési tervben kidolgozásra kerülő koncepcionális fejezetek, a települési jövőkép és célrendszer, a rövid és középtávú stratégia meghatározása is reálisabb alapokra tud helyeződni, jobban figyelembe véve a települések természeti és műszaki adottságait, településképi elvárásait és örökségvédelmi értékeit.  

A jogalkotó másik kitűzött célja a differenciált tervezés bevezetése, mely az 5000 fő alatti kistelepülések esetében kikönnyített tartalmat rendel a településterv kidolgozásához, miközben nem tiltja a teljes spektrumú tartalom kidolgozását sem. Ezzel a kistelepülések a jelenlegi követelményekhez képest, a helyi adottságaikat és lehetőségeiket jobban figyelembe véve, a saját belátásuk szerint egyszerűbb tervet is készíttethetnek.

A településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet részletesen meghatározza a településfejlesztési terv és településrendezési terv megalkotásának, módosításának szabályait. A tervek egyeztetése, a jogszabályban meghatározott adatok szolgáltatása – megfelelő átmeneti időszak biztosításával – egységessé és digitálissá válik.

Az adatszolgáltatás és a véleményezés a Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft. által üzemeltetett digitális egyeztetési felületen, az Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszeren (E-TÉR) keresztül fog történni. Ugyanakkor – amennyiben az önkormányzat azt igényli – a továbbiakban is lehetőség van helyi partnerségi egyeztetésre a településterv, a kézikönyv, a településképi rendelet esetében az önkormányzat által megalkotott partnerségi rendeletben foglalt szabályok szerint.

A tervi tartalmat a kormányrendelet rendelkezései szabályozzák, amelyekhez tételes tartalmat a mellékletek határoznak meg. Megmarad a megalapozó vizsgálat és az alátámasztó javaslat szerepe is, részletes tartalmuk azonban változik. Az eddig külön készített és külön tartalommal rendelkező környezeti értékelés helyébe a településtervek esetén az alátámasztó munkarészbe integrált települési környezeti értékelés lép, de kidolgozásának szükségességét továbbra is a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet alapján kell meghatározni.

A tervi tematika követéseként változik a biológiai aktivitásérték számítási módja, és a kormányrendelet veszi át a korábbi ÖTM rendelet szerepét, mellékletében került meghatározásra az értékmutatók táblázata.

A helyi építési szabályzat és mellékleteinek tartalma is pontosításra került a kormányrendeletben, így pl. a rendeltetések is táblázatosan kerülnek majd a továbbiakban meghatározásra, az új beépítésre szánt területre vonatkozó biológiai aktivitásérték számítással igazolt zöldfelületi elvárás beépül a mellékletek közé a követhetősége érdekében.

A szabályozási terv szabályozási elemkészlete is pontosításra és kiegészítésre kerül, így pl. a fejlesztési akcióterületek, szabályozási tartalékterületek is részévé válnak, valamint a kötelező, a más jogszabály alapján elrendelt, a javasolt és a tájékoztató elemek és a sajátos jogintézmények meghatározása is megtörténik a kormányrendelet mellékletében.

A kormányrendelet fontos – és a jogszabályok tekintetében új – eleme, hogy a kormányrendeletben nem meghatározott kérdéseket településtervezési szabályzat fogja tartalmazni. Ennek keretében kerülnek például meghatározásra a szabályozási terven alkalmazható jelmagyarázatok. A kormányrendelet lehetőséget ad arra, hogy a szabályozási terv szükség esetén kiegészítésre kerülhessen egyedi szabályozási elemekkel, és az újonnan bevezetett elemeket a településtervezési szabályzat frissítésével közzéteszik. Ezzel teljesülni látszik a szakma azon elvárása, hogy ne zárt rendszerű legyen a szabályozási elemkészlet, hanem be tudja fogadni az egyes területek sajátosságai és szabályozási igényei alapján meghatározásra kerülő új elemeket is.

A településtervezési szabályzat fogalmi meghatározása szerint - mint tervezési segédlet - a kormányrendelet alapján meg fogja majd határozni a megalapozó vizsgálat, alátámasztó javaslat, a fejlesztési terv tartalmi elemeinek részletezését is, a szabályozási elemkészlet technikai elvárásait és várhatóan további útmutatást is ad az egységes szabályozási rendszer felépítése érdekében. A szabályzat kidolgozása folyamatban van.

Az OTÉK változásai alapvetően az új tervi rendszer logikáját követik, így a megszüntetett területfelhasználási egység helyett a területek az általános használatuk szerint kerülnek majd kijelölésre a településfejlesztési tervben és ennek alapján, vagy a sajátos használatuk szerinti tovább bontással válnak építési övezetté, vagy övezetté a helyi építési szabályzat megalkotása során. Ezzel együtt megszűnik a beépítési sűrűség fogalma, a fővárosban helyette szintterületi átlagérték kerülhet meghatározásra a fővárosi rendezési szabályzatban.

Hatálybaléptetés

Az új tervi rend és új eljárásrend alkalmazását fokozatosan vezeti be mind az Étv., mind pedig ahhoz illeszkedve az új kormányrendelet, melynek részletezését az átmeneti rendelkezések tartalmazzák. Ez a rendelkező rész kezeli a már készítés alatt álló, vagy 2021. december 31-ig megkezdett tervkészítés eseteit is és a településrendezési eszköz módosítása során alkalmazható biológiai aktivitásérték számítás értelmezését.

Bekerült az átmeneti rendelkezések közé, hogy „2022. január 1-jétől a III. és IV. Fejezetben foglalt tartalmi követelmények szerint készülő rendezési terveknek és azok módosításának térképi munkarészeit térinformatikai rendszerben kell kidolgozni és shape-formátumban kell feltölteni az E-TÉR-be.” Ez azt jelenti, hogy az új településtervként készített terv esetében, ettől a dátumtól kezdve legalább a szabályozási terv kötött technikai feltételeknek kell majd megfeleljen az adatok átadása során. A digitalizációs szándék szerint ez érthető, viszont a határidő rendkívül rövidre szabott. Ez nyilvánvalóan vissza fog hatni a tervkészítés infrastrukturális és alkalmazási hátterére is, melyre a tervezőknek fokozatosan fel kell készülniük. Erre vonatkozóan további információt nem ad a kormányrendelet, remélhetőleg a településtervezési szabályzat részletesebb magyarázattal fog szolgálni.

Budapest, 2021. 07.21.

Liszkay Krisztina MÉK TTT elnök