Budapest egyedülálló természeti, táji helyzetével harmóniában lévő épített örökség fenntartása és értékalapú fejlesztése érdekében Budapest Főváros Önkormányzata és a Budapesti Építész Kamara 2025 júliusában nyilvános pályázatot hirdetett a Budapest Építészeti Nívódíja 2025 elnyerésére.

A minden évben meghirdetésre kerülő pályázat feladata és célja, hogy a Budapest Építészeti Nívódíja átadásával elismerje és a nyilvánossággal megismertesse a városképet formáló, legkiemelkedőbb építészeti alkotásokat.

A Bírálóbizottság tagjai: Erő Zoltán a Bírálóbizottság elnöke (Budapest főépítésze), Herczeg László a Budapesti Építész Kamara elnöke, Dományi Bálint a Rákosrendező Projektiroda vezetője, Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze, Gereben Péter építész, Perényi Flóra építész, Soltész Noémi építész.

A 2025. évi pályázatra beérkezett 18 pályamű közül a Bírálóbizottság kilenc helyszínt tekintett meg. Végül egy Nívódíj, és öt Dicséret átadása mellett döntött.

Az ünnepélyes díjátadó 2025. december 4-én volt a FUGA Budapesti Építészeti Központban, ahol a pályázatra beérkezett minden pályaműből készült kiállítás is megtekinthető.
A Budapest Építészeti Nívódíja 2025 elismerésben részesített épület tervezői emlékplakettet és díszoklevelet, a Dicsérettel minősített tervezők díszoklevelet és mindannyian pénzjutalmat vehettek át.

A Budapest Építészeti Nívódíja Bírálóbizottsága idén is azokat a kiemelkedő ötleteket, elképzeléseket díjazta, amelyek méltók a város múltjához, meghatározzák a jelenét és követendő válaszokat adnak a jövő kihívásaira.

Gyöngyszem Tagóvoda - Bp. XIII. ker., Gyöngyösi sétány 5.

Építész, generáltervező: Archikon Kft.
Felelős tervező: Nagy Csaba, Pólus Károly
Építész/belsőépítész társtervező: Petró Noémi, Bordás Flóra, Batta Miklós, Urbán Jakab, Varga Bianka
Munkatársak: Várhidi Bence, Zsidai Nikoletta
Épületgépészeti tervező: Sor Zoltán (PHQ Kft.)
Épületszerkezeti tervező: Pintér Tibor (ÉKI Terv Mérnökiroda Kft.)
Épületvillamossági tervező: Karácsony István (AP Lightworks Kft.)
Tűzvédelemi tervező: Decsi György (Fireeng Kft.)
SMART épületautomatikai tervező, rádiófrekvenciás azonosítási (RFID) tervező: Miskolczy Imre (Miskolczy Energiaterv Kft.)

Építtető: Budapest Főváros XIII. Kerület Önkormányzat
Kivitelező: BUILD IT Mérnökiroda Zrt.

A Gyöngyszem Tagóvoda a XIII. Kerületi Önkormányzat Egyesített Óvoda intézményfejlesztési programjának soron következő állomása, a közreműködők többedik közös munkája.
Az épület a 80-as években épült földszintes panel óvoda, amely a Gyöngyösi úti lakótelepet szervező sétányról nyílik. A tervezők az eredeti épületből jó aránnyal vettek el, és tettek hozzá. A bontások révén nagyvonalú, remek természetes megvilágítású terek jöttek létre, az emeletráépítéssel bővült az intézmény kapacitása, a helyiségprogram speciális foglalkoztatók sorával egészült ki. A fő funkciók feszes rendbe szerveződnek, a csoportszobák a kertre nyílnak, az egyéb helyiségek a sétány felé néznek, az ezeket összekötő többcélú, kétszintes közlekedő oldott térbeli játékossága ellenpontozza a racionális szerkezet diktálta rendet.
A megújult óvoda öncélú tervezői fordulatok, gegek, csacsogás nélkül, visszafogott magabiztossággal sugározza, hogy itt minden, de tényleg minden a gyerekekről szól. A tudatos funkcionalitás, ergonómia, akusztika, szín- és anyaghasználat, világítás, infografika, kiszolgáló rendszerek a szakági kompetenciákon túlmutatva, mélyen integráltan mind egy irányba mutatnak, és a feltűnő alapossággal átgondolt pedagógiai program kiszolgálását célozzák.
Az alkotói hozzáállás felülírja az esztétikai szempontokat. A jó ízlés szinte mellékes hab ezen a sűrű célszerűségből gyúrt tortán, amely egyszerre edukálja az épület használóit – gyereket, nevelőt, szülőt –, és mutat követendő jó gyakorlatot a tágabb közösségnek. 

A Corvin Áruház revitalizációja - Bp. VIII. ker., Blaha Lujza tér 1.

Felelős tervező: Noll Tamás, Orning Olivér
Építész társtervező Bordás András
Műemlékvédelmi szakértő: Okrutay Miklós
Statikus tervező: Kenese István, Rózsa Gábor, Pintér Sándor, Gergye Zoltán
Kőszobrász restaurátor és szobrász: Egri Hunor, Varga Zoltán Zsolt, Bíró János, Tompa János
Festő- és farestaurátor: Bölöni Melinda, Bakács Annamária
Építész munkatárs: Pap Károly, Rády Robert, Béni Bernadett, Antal Ágota, Kozma Klára, Pete Balázs, Czikó Miklós
Lifttervező: Bosnakoff Miklós

Építtető: Corvin Áruház Ingatlanhasznosító Kft.
Kivitelező: Belvárosi Építő Kft.

Valami fantasztikus dolog történik a Blahán. Pesten vannak olyan helyek, amelyek nem változnak, olyanok, mint gyerekkorunkban. Persze, egyre jobban esik rájuk nézni, beleélni magunkat a poros nosztalgiába, vagy bosszankodni a bulinegyed nyomulásán. A Blaha nem ilyen. Először a Sajtópalota tűnt el, majd épült a helyén léptéktartó, bár átlagos ház. Utána tér lett, minőségi. A térrel együtt eltűnt a bádogborítás is a Corvinról. Az épület azóta igényli, hogy lássák, vizsgálják, értelmezzék. Ahogy érik, élettel telik meg a ház, annál kevésbé lesz szükség az elemzésre. Az épület szépen lassan a város részévé válik, olyan magától értetődő. Ilyen házat a legnehezebb csinálni, ahol az egyértelműség rendkívül magas minőséggel társul. A belső terek újraíródnak, a time out market valóban kiszakít az időből. Mintha egy másik világ lenne, a séfek kedvesek, közvetlenek, nincs kellemetlen feszengés. A belső tér a vagány részletek ellenére sem ural le, puhán körülvesz. A hotel is biztosan így működik majd. A ház lassan készül, van idő mindent alaposan újra és újragondolni. Példás lehet az összhang a megbízó, az építészek, a megvalósítók és a város között. Így kell ezt csinálni, itt, Európában.

Metrodom Green lakópark - Bp. IX. ker., Vágóhíd utca 12.

Felelős tervező: Kendelényi Péter, Hajnal Zsolt
Építész társtervező: Csiha András, Farkas Péter, Makovi-Hadházi Ágnes, Nguyen Péter, Schadl Zoltán, Szabó Gergő, Szalántzy Kolos, Szász László, Tomasák Gergő, Tóth Csaba, Veres Ilona
Belsőépítész tervező: Imre Katalin, Zvolenszky Blanka
Táj- és kertépítész tervező: †Balogh Péter István PhD, DLA, Major József
Statikus tervező: Méri Tamás
Épületgépészeti tervező: Hivessy Géza, Domina András
Villamos tervező: Mátyus Kornél
Épületszerkezeti tervező: Horváth Sándor
Tűzvédelmi tervező: Csuba Bendegúz
Akusztikai és környezetvédelmi tervező: Csott Róbert
Közútcsatlakozási és garázstechnológiai tervező: Pach Dániel
Automata öntözőhálózat tervezője: Karlócai Péter
Felvonótervező: Sütő Ferenc

Építtető: Metrodom Kft.
Kivitelező: Cataldo Construction Kft.

A Metrodom Green lakópark a Milleniumi Városközpont névre keresztelt új lakónegyed zöld foltja.
Az egykori Közvágóhíd területén és annak szomszédságában épülő városrész teljesen negligálja az épített örökséget; a piaci alapon épülő, sokszor jellegtelen és kontextus nélküli tízemeletes épületek közül a Metrodom Green reagál egyedül az elbontott, historizáló homlokzatokra, és mutat progresszív irányt a jövő társasházainak.
A jelenleg is kivitelezés alatt álló együttes első üteme a Vágóhíd utca és Vaskapu utca sarkán készült el. Az ‘L’ alakú monumentális tömeget a homlokzat vertikális kettéosztásával tagolták az építészek: az alsó négy szint az elbontott ipari épületek téglahomlokzatát idézi, a felső hat szint fehér terpesztett lemezekre futtatott zöldhomlokzatot kapott. A kettő között húzódik egy visszaugratott szint, amely sötét színével még inkább erősíti a két eltérő karakter elválasztását.
A ház zöld jellegét a homlokzatot benövő vadszőlőn és borostyánon kívül a közös tetőterasz és a belső zöld udvar adja, ahol a fák kiemelt szerepet kaptak. A ház alatt húzódó mélygarázsban földoszlopokat helyeztek el annak érdekében, hogy a gyökerek mélyre tudjanak hatolni, és a vegetáció hosszú életű maradjon.
A ház nagyvonalúsága a belső terekben is megmutatkozik. A négy szint magas előtérbe integrálódott egy utcára nyíló kávézó, portaszolgálat, váró és olvasósarok is. Innen megközelítve érhetőek el azok a helyiségek, amelyek a lakások tereit kibővítve nyújtanak kényelmi és közösségi szolgáltatásokat, magasabb szintre emelve a lakók életszínvonalát.

Madárhegyi Gyermekliget - Bp. XI. ker., Madárhegyi út 21.

Generáltervező: Archikon
Vezető tervező: Nagy Csaba, Pólus Károly
Építész tervező: Major Eszter, Hargitai Réka, Batta Miklós, Harmath Júlia
Építész munkatárs: Várhidi Bence, Véghelyi Borbála
Épületszerkezeti tervező: Pintér Tibor (Éki Terv Kft.)
Épületgépészeti tervező: Miskolczy Imre, Lakatos Béla (Miskolczy Energiaterv Kft.)
Épületvillamossági tervező: Pihelevics Gábor, Csobánki Csaba (Miskolczy Energiaterv Kft.)
Gyengeáramú tervező: Borsányi Károly (Miskolczy Energiaterv Kft.)
Tűzvédelmi tervező: Fenyvesi Zsolt, Szilágyi Dorina (F.S.Z. Mérnökiroda Kft.)
Táj- és kertépítész tervező: Pécsi Máté, Koltai Emese, Ripszám Eszter, Wang Xiao (Objekt Tájépítész Iroda Kft.)
Konyhatechnológiai tervező: Rátonyi Árpád (Quartisse Kft.)

Építtető: BUDA-HOLD Kft.
Kivitelező: SZÍN-KER Építő Kft.

Újbuda peremén, a Madárhegy déli lejtőjén sorra épülő társasházak között eddig hiányoztak a közösségi terek. A családosok körében népszerű új lakónegyedben ezt a szerepet egy új intézményegyüttes tölti be: a korábbi gyümölcsös helyén önkormányzati beruházásban óvoda, bölcsőde és gyermekorvosi rendelő épült, játszótérrel kiegészülve.
A feladattal megbízott építésziroda, az óvodatervezés elismert mestere, pavilonszerű tömegekbe telepítette a három fő rendeltetési egységet. Ezek visszafogott léptékükkel, tömegképzésükkel ellenpontozzák a környéken épülő három-négyemeletes lakóházakat. A városrész identitására a névadáson túl a madárfészek- vagy galambdúcszerű, színes kerámiával burkolt tetőidomok utalnak. A puritán formanyelv, a fehérre vakolt és natúr fafelületek következetes alkalmazása csendes, meghitt környezetet teremt a ma gyakran túlingerelt gyermekek számára. Az egyszerűség gondosan kidolgozott, finom részletek sokaságával párosulva teszi szerethetővé a belső tereket. A csoportszobák a gondosan tájolt üvegfelületek révén olvadnak eggyé a játszókertek zöldjével.
A természetközeliség az oktatási programnak is alapelve. Az élmények forrása a külső terekben – a hagyományos játszószereken túl – a különféle anyagok és textúrák, a statikus és mozgó elemek megtapasztalása, a beltérben pedig a műterem, a sószoba és a különböző fejlesztő szobák.
Az empatikus és józan, minden elemében átgondolt tervezés és a minőségi kivitelezés kiemeli a Gyermekligetet az idei pályázat mezőnyéből.

Corvinus Gellért Campus - Bp. XI. ker., Mányoki út 9.

Felelős tervező: Ilku György (Market Építő Zrt.)
Építész tervező: Kis Péter (PLANT – Atelier Peter Kis Kft.)
Munkatársak: Baki Áron, Kőműves Márton, Krausz Zsolt, Rantal Gábor, Starkbauer Lilla
Belsőépítész tervező: Tóth Anikó (PLANT – Atelier Peter Kis Kft.)
Táj- és kertépítész tervező: Mohácsi Sándor (S73 Kft.)

Építtető: Maecenas Universitas Corvini Alapítvány
Kivitelező: Market Építő Zrt.

Az 1977-ban épült Tanácsakadémia, majd az Államigazgatási Főiskola Ménesi úti zöldeskék, kéttornyos épülete a 2000-es években a Budapesti Corvinus Egyetem tulajdonába került, és épp ekkorra érett meg az újragondolásra. Az Egyetem és az építészek azt az ambiciózus célt tűzték ki, hogy alapos, részvételi előkészítő folyamatra épülő tervek alapján, kísérletező, innovatív és fenntartható megoldásokkal a jövő egyetemi épületét építik meg. Bontás helyett az adaptív újrahasznosítás mellett döntöttek: új, fehér raszteres homlokzattal, de megmaradt az épület tömege és szerkezete. Új bejárat nyílt a városhoz közelebbi oldalon, amelyhez lépcsősoron keresztül elérhető, konzolosan előreugró tornác kapcsolódik. Az auditóriumot közösségi terek ölelik körbe, föléjük magasodik az oktatási helyiségeket tartalmazó alacsonyabb J és a kollégiumi K torony. A K torony tetejére az egykori gépészeti szint átépítésével professzori szobákat és rendezvényteret rejtő aranyszínű „korona” került, ikonszerűvé emelve az épületet.
Bár ránézésre minden anyag új, a Gellért Campus valójában az előd javított kiadása. A modern épületek szerkezetében őrzött anyagi és téri tartalék egyre inkább aktuálissá teszi az újrahasznosítást, visszatérésként ahhoz az évezredes hagyományhoz, ahol a meglévőre értékként tekintettek – még akkor is, ha az épület ideológiai jelentést hordoz. A Corvinus viselkedésével, a korszak építészeti örökségével kialakított viszonyával példát mutat: nem lehet felépíteni jövő egyetemét a múlt megértése nélkül.

Petneházy utcai önkormányzati lakóház - Bp. XIII. ker., Pethneházy utca 90.

Felelős tervező: Ruppert András
Építész társtervező: László Gabriella, Pánovits Norbert Gyula, Simon Lászłó, Szigeti Zsófia
Táj- és kertépítész tervező: Pottyondy Gábor (ArcadiaGarden Kft.)
Tartószerkezeti tervező: Zelei Péter (Pro Pervium Mérnöki Iroda Kft.)
Épületgépészeti tervező: Hegyi Barna (M-H Plan Kft.)
Épületvillamossági tervező: Petkovics János (Sollenau Kft.)
Vízi közmű tervező: Tóth Attila (TP-Terv Mérnöki Iroda Kft.)
Tűzvédelmi tervező: Fenyvesi Zsolt (F.S.Z. Mérnökiroda Kft.)

Építtető: Budapest Főváros XIII. Kerület Önkormányzata
Kivitelező: FK Raszter Építő Zrt.

A Petneházy utca környéke Angyalföld átalakuló, funkcióváltó területe. A változás voltaképpen évtizedek óta zajlik, tömbönként, telekcsoportokként, telkekként, néha baltával, néha szikével. Az átalakulás révén egy heterogén, soha el nem készülő városi szövet jön létre. Az itt zajló városmegújulás a fejlődés legtermészetesebb, mondhatnánk legorganikusabb útja. A kereteket az utcahálózat és a minden mesterkéltséget nélkülöző, de határozott szabályozási terv adja. Beillesztünk egy új elemet – és minden a helyére kerül. Olyan utcakép jön létre, ahol a fák, a járdák, az utcasarkok és a házak együttes rendbe illeszkednek.
A lakóház maga egy másik rendbe illeszkedik – a kerületi önkormányzati lakásrendszer egyik eleme. Maga a funkció és a program várospolitikai döntés eredménye: ma Budapesten nem természetes, hogy ilyen házak épüljenek.
Mivel nem sok ilyen házat látunk, az esztétikai megítéléséhez sincs sok referenciapontunk. Szép-e az udvar? Szépek-e a homlokzatok az erkélyekkel és függőfolyosókkal? Szép-e az a nyíláskeretezés, aminek arányait a közel passzív ház hőszigetelési paraméterei határozzák meg? Szépek-e a megjelenő gépészeti elemek, amelyek sora a homlokzat architektonikájának részévé válik?
Ez a kérdésfelvetés valószínűleg rossz, közelítsük meg a házat másfelől.
Jó-e ez az épület a telepítésével, a közlekedőrendszerével, az udvar légtérarányaival? Jó-e a lakások egyedi energiaellátása a lakásonkénti hőszivattyúk rendszerével? Jól tud-e működni az akadálymentes lakás? Jó-e a parkolási rendszer, jó-e a parkolófödémen kialakított zöldfelület? Jó-e, hogy az Önkormányzat közpénzek felhasználásával ilyen épületeket építtet, és ezzel kísérletezik immár sokadszor?
Azt mondhatjuk, hogy az együttes egy hagyományos értékrend szerint nem szép. De jó! Jó, hogy ilyen házak épülnek.