ÉKM az alábbi tájékoztatót küldte meg a Magyar Építész Kamara részére január 14-én.

"Értesítem, hogy 2026. január 14-én lép hatályba az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenységgel összefüggő szakmagyakorlás részletes szabályairól szóló 327/2015. (XI. 10.) Korm. rendelet (327 Kr.) 2. § új 9. pontja, valamint 9/A. §-a, amelyek meghatározzák a tervezési alaptérkép fogalmát és tartalmát. A tervezési alaptérkép az építőipari tervezések egységes geometriai alapjait biztosító, a hatályos ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis kötelező felhasználásával készített digitális térképi ábrázolás, amelyet geodéziai tervező készít a földrészlethatár kitűzése alapján. A vektorosan átadott tervezési alaptérkép az építész számára egzakt adatokat szolgáltat, segítségével az épület helye és méretei pontosan meghatározhatók, továbbá a hatóság ellenőrzését is megalapozza. Az új szabályok az ingatlanügyi és az építésügyi tárca együttműködésével készültek annak érdekében, hogy az épületek tervezése előtt arra jogosult szakember ellenőrizze a térképi és a természetbeni állapot egyezőségét.

2026. február 27-én lép hatályba a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 44. § új (6) bekezdése, amely előírja, hogy az építési hely a 327 Kr. szerinti tervezési alaptérkép alapján határozható meg. Az új rendelkezés szerint hibahatárt meghaladó eltérés esetén az építési hely megállapításánál a térképi és a természetbeni telekhatár közül azt a telekhatárt vagy telekhatár-szakaszt kell figyelembe venni, amely az építési tevékenységgel érintett telekből kisebb méretet határol le. E szabály alól kivétel a zártsorú és az ikres beépítési módú telek ikresen csatlakozó oldalhatára, a kitűzést és a tervezési alaptérképet azonban ezen ingatlanokra is el kell készíteni. Ha a földmérő hibahatárt meghaladó eltérést tapasztal, az építtetőnek az építési engedély iránti kérelem benyújtása előtt lehetősége van a szomszédos ingatlan tulajdonosával rendezni a helyzetet, amennyiben erre nincs igény vagy mód, akkor az építész az építési helyet a kisebb telekméretet kijelölő határok figyelembevételével állapítja meg.

Az előzőekkel összhangban 2026. február 27-én módosul az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 1. melléklet 3.2.1. és 3.4.1. pontja, amelyek értelmében a fenti időponttól az építészeti-műszaki dokumentáció minden esetben tartalmaz tervezési alaptérképet, a helyszínrajzot pedig a vektoros formátumban átadott tervezési alaptérkép alapján kell elkészíteni. A fenti időponttól az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból digitális formában szolgáltatott vektoros adatállományból készített PDF/A dokumentumot nem kell beszerezni és benyújtani.