2023. március 29. - április 2. között kerül megrendezésre a Construma Építőipari Szakkiállítás a Hungexpon, a szokásosnál közel 2 héttel korábban.
A MÉK és a Hungexpo együttműködési megállapodásának köszönhetően a kamarai szakmagyarkorlók ingyenesen tekinthetik meg a Construmát a szakmai napokon, azaz szerdától péntekig, amennyiben előzetesen regisztrálnak az alábbi linken:
https://construma.hu/mek
Az ingyenes belépéshez a válasz e-mailben kapott vonalkódot kinyomtatva kell magukkal vinniük a szakmagyakorlóknak.
A kiállításon a Magyar Építész Kamara idén is saját standdal vesz részt az A pavilon 210D standhelyen. A standon lehet átvenni a Construma megtekintéséért járó 1 továbbképzési pont igazolást. Figyelem! Az igazolás minden nap jár.
A MÉK szokásához híven ebben az évben is tantermi jogi (kötelező) továbbképzést tart a szerdai napon 10.30 órai kezdettel. Helyszíne: a Hungexpo területén található
Kongresszusi központ, I. emelet P3 (Plenáris szint) termében (helyszínváltozás az eredetileg meghirdetetthez képest).
Regisztráció a jogi továbbképzésre itt: https://tako.mek.hu/?m=kepzes&f=adatlap&kid=1268
A csütörtöki napon a MÉK "Rügyfakadás" címmel továbbképzési pontos szakmai továbbképzést rendez 10.30 órai kezdettel szintén a Hungexpo területén található
Kongresszusi központ, I. emelet P3 (Plenáris szint) termében (helyszínváltozás az eredetileg meghirdetetthez képest).
A tervezett témákból: Építészképzés a Műegyetemen, A pályakezdő építész, Zöldkoncepció Budapesten, Időtlen szépség az építészetben, Az örökségvédelem aktualitásai
Regisztráció a szakmai továbbképzésre itt: https://tako.mek.hu/?m=kepzes&f=adatlap&kid=1279
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szerint ha egy építészeti alkotás tervezője (jogosultja) ismeretlen, vagy ismeretlen helyen tartózkodik és a felkutatása az adott helyzetben elvárható gondossággal, jóhiszeműen elvégzett jogosultságkutatás nem vezetett eredményre, árva műnek kell tekinteni.
Az árva mű felhasználásának részletes szabályait a 138/2014 (IV.30.) Korm. rendelet tartalmazza, melynek 2. § (4a) bekezdése alapján az építészeti alkotások esetében – ideértve a tervezőművészeti és építészeti alkotásokat – és azok terveit a tervezők (jogosultak) felkutatása során legalább az alábbi információforrásokat igénybe kell venni:
– Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ (http://lechnerkozpont.hu/),
– Országos Építésügyi Nyilvántartás (https://www.e-epites.hu/),
– Országos Központi Levéltár (http://mnl.gov.hu/),
– Tervtárak Országos Adatbázisát üzemeltető Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Kft. adatbázisait (http://lechnerkozpont.hu/), valamint
– az érintettjogosultsági csoportot képviselő Magyar Építész Kamara, illetve a Magyar Mérnöki Kamara, valamint képügynökségek adatbázisait.
A Magyar Építész Kamara nem rendelkezik a jogszabályban nevezett adatbázissal.
Csak akkor minősíthető egy építészeti alkotás árva műnek, ha a kutatás minden egyes adatbázisban dokumentálhatóan eredménytelen.
Amennyiben egy építészeti alkotás árva mű, a tervező (jogosult) helyett a mű további felhasználására (többszörözés, átdolgozás) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SzTNH) ad kérelemre - a felhasználás módjához és mértékéhez igazodó díj megállapítása mellett - engedélyt a korábban említett jogszabályokban részletezettek szerint.
A MÉK Elnöksége felhívja a tagság figyelmét:
Nem elegendő a Magyar Építész Kamara honlapján, vagy egyéb írott és elektronikus sajtótermékben a tervező felkutatására hirdetményt feladni, hogy az adott építészeti alkotás árva mű legyen.
Amennyiben egy építészeti alkotás árva művé válik, nem azt jelenti, hogy a továbbiakban az alkotás vagy annak terve szabadon felhasználható. Felhasználási engedélyt – a tervező helyett – a fent leírtak szerint csak a SzTNH adhat.
További információk az SzTNH eljárásáról: https://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/szerzoi-jogi-foosztaly/mivel-fordulhat-hozzank/arva-mu
Budapest, 2020. január 23.
Kapcsolódó jogszabályok:
138/2014 (IV.30.) Korm. rendelet: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=169016.367014
1999. évi LXXVI. törvény: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066.416646 (2021. január 1-től módosult)
Az MMK Geotechnikai Tagozata a 266/2013. (VII. 11.) Kormányrendelethez kapcsolódóan a geotechnikai tervezők szakmagyakorlási tevékenységeire vonatkozó eljárásrendekkel több kiadványban is foglalkozott.
A közelmúltban készült egy útmutató, amely a talajvizsgálati jelentések készítésének díjszámításával foglalkozik. Ennek megújítását a piaci viszonyok monitorozása mellett évente tervezzük.
Az útmutató célja, hogy egy építési beruházás előkészítésének és megvalósításának egyes fázisaiban elkészítendő talajvizsgálati jelentés készítőjét, a megrendelőt és a munkában résztvevő szakági tervezőket segítse a reális vállalási ár meghatározásában, az esetleges szélsőségesen alacsony díjak kiszűrésében.
A gyakorlati tapasztalatok alapján a talajvizsgálati jelentések készítői az útmutatóban részletesen felsorolt szempontrendszereket, a vonatkozó szakmai útmutatásokat sokszor figyelmen kívül hagyják.
Ennek eredményeként a geotechnikai területéhez kapcsolódó méretezési feladatok sok esetben kellő megalapozottság nélkül, szükségtelen kockázatvállalás mellett készülnek.
Ezek később egy-egy beruházás megvalósításának szakaszában számos nehezen kezelhető műszaki, pénzügyi, illetve időbeliséget érintő problémát okoznak.
Egy-egy tervezési terület talajvizsgálatakor természetesen, a szükséges vizsgálati program összeállítása kapcsán az adott helyszín geotechnikai adottságait, a tervezett létesítmény paramétereit egyedileg értékelni kell, a talajvizsgálati jelentés programját, műszaki tartalmát, díját ez alapján lehet meghatározni.
Bízunk benne, hogy útmutatónk az építész szakma számára is segítséget nyújt ahhoz, hogy egy-egy projekt esetében a megvalósításhoz szükséges talajvizsgálati jelentést megfelelő műszaki tartalommal és díjjal tudják elkészíttetni.
Útmutatónk az alábbi linkről tölthető le: https://geotechnikaitagozat.hu/images/Dijszamitas_2023.pdf
Az MMK Geotechnikai Tagozatának elnöksége
A Magyar Építész Kamara soron következő küldöttgyűlésének időpontja a MÉK Elnökségének 1/2023. (01.20.) sz. határozata alapján 2023. május 12, péntek.
MÉK Titkárság
A küldöttgyűlésre vonatkozó határidők:
Tisztelt Jelölők, Pályázók!
Idén rendezzük meg a 11. Év tájépítésze pályázatot, és díjátadó gálát. Kérünk Titeket, jelöljétek az általatok ismert, a díjra esélyes kollégákat. Legyen minél több induló, legyen minél színesebb a pályázat, legyen minél értékesebb elsőnek lenni. Jelöljetek, vállaljátok a megmérettetést, és találkozzunk, ünnepeljük a szakma kiemelkedő teljesítményt nyújtó kollégáit május 18-án a Villányi úti egyetemi díszteremben.
Az elmúlt 10 pályázat tapasztalatait mérlegelve változtattunk a kiíráson. Kérjük, olvasd el az új, módosított kiírást. reméljük a változtatások még több tájépítészt ösztönöznek majd a pályázásra. Az év junior tájépítésze pályázatnak rendhagyó módon ezúttal egy fiktív helyszín ad otthont. Érdekes, friss, bátor megoldásokat remélve. fontos, hogy nem csak egyetemisták pályázhatnak a díjra, de azok is akik maximum 3 éve diplomáztak.
A PÁLYÁZATI KIÍRÁS TELJES EGÉSZÉBEN ITT ÉRHETŐ EL.
A PÁLYÁZAT IDŐVONALA
Az Év Tájépítésze díjátadó gála időpontja: 2023. 05. 18. 18 órától 23 óráig.
A közönségszavazás határideje: 2023. május 17. éjfél
Melléklet: ÉTD Díjszabályzat
A szakmai szervezetek az elmúlt napokban állást foglaltak a Zalaváry Lajos által tervezett épület rekonstrukcióját illetően. A Magyar Építész Kamara elnöksége csatlakozik a Magyar Művészeti Akadémia nyilatkozatához, és arra bíztatja mind a Beruházót, mind a beavatkozó tervezőket, hogy a felújítás körültekintő, a helyhez és az eredeti tervezőhöz méltó legyen, és ha szükséges és lehetséges, akkor vizsgálják felül az épület tervezett megjelenését illető koncepciót.
A Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata állásfoglalásanyilatkozata innen érhető el: https://www.mma.hu/muveszeti-hirek/-/event/10180/a-magyar-muveszeti-akademia-epitomuveszeti-tagozata-allasfoglalasa-a-pesti-duna-part-a-szechenyi-ter-deli-terfal-kialakitassal-kapcsolatban
Tisztelettel meghívjuk Önt a Magyar Építész Kamara Terület- és Településrendezési Tagozat Tagozati Gyűlésére, melyet 2023. február 24-én (pénteken) 9:30-tól tartunk. Határozatképtelenség esetén a megismételt Tagozati Gyűlést 10 órakor azonos napirenddel UGYANOTT tartjuk. REGISZTRÁCIÓ 9 ÓRÁTÓL
NAPIRENDI JAVASLAT:
Vendég: Gombos Márk az Építési és Közlekedési Minisztérium településrendezésért és építéshatósági ügyekért felelős helyettes államtitkára
Helyszín: Magyar Építész Kamara, Bp., Ötpacsirta utca 2. Kós Károly terem
A meghívó mellékletei:
Részvételi szándékát kérjük 2023. február 20-ig előzetesen jelezze tagozati titkárunknak (kurcz.judit@mek.hu) e-mailen. (Az előzetes jelentkezés csupán tájékoztató jellegű, természetesen előzetes bejelentkezés nélkül is érkezhet)
Megjelenésére feltétlenül számítunk!
Liszkay Krisztina
MÉK TTT elnök
Tisztelettel meghívjuk Önt a Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítészeti Tagozatának Tagozati Gyűlésére, melyet 2023. február 23-án (csütörtökön) 16.00 órától tartunk. Határozatképtelenség esetén a megismételt Tagozati Gyűlés 16.15 órakor azonos napirenddel kerül megrendezésre. REGISZTRÁCIÓ 15.45 ÓRÁTÓL
HELYSZÍN: Építészek Háza Kós Károly termében (Budapest VIII. kerület Ötpacsirta utca 2)
A tagozati gyűlés sikeres lebonyolítása érdekében megjelenésére feltétlen számítunk!
A tervezett napirend és program:
Tagozati gyűlést követően:
T á j K a r c
Tájépítészek és a művészet c. kiállítás megnyitása
Megnyitja: Erő Zoltán, Budapest főépítésze
Kiállító tájépítészek:
Christian-Oláh Brigitta, Eplényi Anna és diákjai, Glázer Attila, László Viktor, Szakács Barnabás, Szilágyi Lilla, Vidák Beatrix
A meghívó mellékletei:
3. Tájkarc - Tájépítészek és a művészet c. kiállítás meghívó
Megjelenésére feltétlenül számítunk!
Andaházy László
MÉK TK Tagozat elnöke
A Magyar Építész Kamarának 2023 januárjában megküldött „Magyar építészetről szóló törvény javaslata” c. dokumentumot a MÉK Elnöksége, tagozatai, valamint a területi építész kamarák egyaránt áttekintették. Hajnóczi Péter elnök úr a jogalkotó irányába a koncepcióval kapcsolatban az alábbi gondolatokat fogalmazta meg és leveléhez csatolta a beérkezett tagozati és kamarai véleményeket.
Gondolatok a Magyar építészetről szóló törvény javaslatáról
2023.02.13.
Általánosságban megállapítható, hogy a koncepció szintű dokumentum egyes fejezetei eltérő, és nem feltétlenül az adott téma súlya szerinti terjedelemben és mélységben foglalkoznak az egyes részterületek szabályozási kérdéseivel. A szövegben nevesített határidők összehangolásával, a hatályba lépést követő átmeneti rendelkezést igénylő részterületek meghatározásával és az azokhoz kapcsolódó, a gördülékeny átmenetet biztosító rendelkezések és határidők rögzítésével az anyag nem foglalkozik teljeskörűen.
Tekintve, hogy a készülő új törvény átfogóan, keret jelleggel szabályozza e szerteágazó szakterületet, a jogszabály normaszövege a kapcsolódó végrehajtási rendeletekkel együtt értelmezhető és véleményezhető szakmailag teljeskörűen. Ezért törekedni kell arra, hogy a továbbiakban a törvényi és rendeleti szintű elemek párhuzamosan kerüljenek kidolgozásra és egyeztetésre, eme utóbbiak legalább koncepcionális szinten kerüljenek ismertetésre a törvényi normaszöveggel egyidőben.
1. A törvény preambuluma c. fejezethez
A preambulum nem tartalmazza teljeskörűen azon hatályos törvényeket, melyek szabályozási területeit a jogalkotó a jövőben a tervezett Magyar építészetről szóló törvényben kíván szerepeltetni. A 3. és 6.1 pontban foglaltak alapján a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény (Kamarai törvény) szabályozási területei is az új jogszabály alá kerülnének, amely véleményem szerint teljes mértékben indokolatlan elképzelés. Ezzel kapcsolatos gondolataimat a későbbiekben fejtem ki részletesen.
A dokumentumban használt fogalmak egy része szubjektív, jogilag nehezen körülírható, bizonyos esetekben helyes értelmezésük építészeti szakmai felkészültséget igényel, ezért alkalmazásuk az egységes jogértelmezést gátolhatja.
Az építészeti, mérnöki, táji, kulturális örökségünk, szellemi és tárgyi muníciónk igen szerteágazó és sokszínű, aminek némiképp ellentmond, hogy ennek a gazdagságnak csupán egy szűk szeletét emeli ki az anyag.
2. Értelmező rendelkezések c. fejezethez
A fogalommeghatározások során hangsúlyt kell fektetni arra, hogy azok ne egyszerűen a jelenlegi jogszabályokból kerüljenek átemelésre. Kiemelt célként kell kezelni az egységes fogalomtár létrehozását (azaz az adott fogalom minden, a szakterületet érintő jogszabályban azonos jelentéssel bírjon), az egyes fogalmak pontosításának igényét, valamint a szakmában felmerült új, eddig nem definiált fogalmak pontos meghatározását. Természetesen ebben a törvényben azon fogalmak szerepeljenek, amelyeket a készülő normaszöveg használ.
3. A Törvény célja és hatálya c. fejezethez
Van jó ízlés, és ízléstelenség. A jó ízlést valóban elősegíteni kell, – bár ez alapvetően egy nemzet kulturáltságával, annak színvonalával függ össze, oktatással, neveléssel érhető el – az ízléstelenség kiszűrése bonyolult és összetett. Mindkét cél elérése hosszantartó feladat.
A tervezet által meghatározott szabályozási körbe nem illeszkedik az, hogy a szakmai kamarák működésének rendje is a most megalkotásra kerülő törvényben kerüljön rögzítésre. Az új építésügyi szabályozás miatt a kamarák működésével kapcsolatos helyes célok eléréséhez szükséges módosítási igények jól kezelhetők a Kamarai törvény egyidejű módosításával.
4. Építészeti alapelvek c. fejezethez
Átfogó szabályozási igény esetén fontos gondolat az ahhoz kapcsolódó alapelvek rögzítése, ezen elvek azonban sosem lehetnek öncélúak. Hangsúlyos kell legyen ezek jogi környezetbe illeszthetősége, azaz, hogy a mindennapok során számon kérhető normatív szabályozást lehessen építeni rájuk. Mindezek figyelembevételével javaslom a fejezetben meghatározott elvek áttekintését, hiszen egy hatóság elvek alapján nem alkothat véleményt, nem hozhat döntést.
Az építészet egyszerre múlt, jelen és jövő. A napjainkban nagyra értékelt alkotások között számos példa található arra, hogy az adott kor nehezen fogadta be, nem értette azokat. Ezekre az újító alkotásokra példaként tekintve az elvek között indokolt szerepeltetni az előremutató, haladó szellemiség igényét és szükségszerűségét is.
Az elvek részletezése során több helyen (pl. a) és d) pont) megjelenik a tervellenőrzés szükségessége, ezért itt jelzem, hogy ennek pontos fogalmát, célját és szabályrendszerét és az ezekhez kapcsolódó jogosultságokat pontosítani szükséges.
Szintúgy elkerülhetetlen a szükséges minimum elvének definiálása, mert a dokumentumban jelenleg keverednek az ezzel kapcsolatos elméleti és gyakorlati elemek
Napjainkban kiemelt jelentőségű, hogy a természeti környezet megőrzésének elve a gyakorlatban is minél teljesebb formában érvényesüljön. Ezért nehezen érthető, hogy ezzel kapcsolatban miért csupán a zöldterületek és az erdőterületek kerülnek említésre, miközben természeti értékeink ennél sokkal szerte ágazóbbak és esetenként sérülékenyebbek, mint például a vizes élőhelyek (beleértve az ex. lege védett lápokat és nádasokat), vagy a gyepek, rétek. Ezért külön figyelmet kell fordítani arra, hogy területük tovább ne csökkenjen.
Előbbi témához kapcsolódóan felhívom a figyelmet arra, hogy a természeti környezet megóvása, valamint az ember életkörülményeinek és hosszútávú egészségi állapotromlásának megakadályozása érdekében nem elegendő csupán az erdő- és zöldterületek kiterjedésével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozni. A mennyiség mellett legalább ennyire fontos az élőhelyek minősége, azaz a biodiverzitás, a biológiai aktivitás érték és nem utolsó sorban ezek rendszere, azaz a zöldinfrastruktúra-hálózat.
5. Az állam és a helyi önkormányzatok építésügyi és műemlékvédelmi feladatai c. fejezethez
Ugyan a fejezet logikai felépítése érthető, mégis felmerül a kérdés, hogy az Országgyűlés feladatai -amelyet más jogszabály nevesít- miért kerültek itt meghatározásra.
6. A szakmai kamarák, a főépítészek, a tervtanácsok, a főmérnökök és az országos tájépítész c. fejezethez
Ahogy azt már említettem a szakmai kamarákról szóló törvény (Kamarai törvény) szabályozási területeinek jelen jogszabályba történő áthelyezését határozottan rossz iránynak tartom. Ennek igénye nem csupán a preambulumban nem jelenik meg, hanem az előzetes egyeztetések során sem merült fel egyetlen érintett fél, illetve a jogalkotó részéről sem. A Kamarai törvény kis mértékben anyagi, elsősorban eljárásjogi szabályokat tartalmaz, így nem illeszkedik az új törvény rendszerébe. A jelenlegi Kamarai törvény jó és megfelelő keretet ad a mérnöki és építész kamarák működéséhez, a dokumentumban felmerülő esetleges változások az építészetről szóló törvény hatályba lépésével párhuzamos törvénymódosítással jól kezelhetők.
A főépítészi tevékenység kamarai keretek között történő gyakorlása abban az esetben éri el célját, amennyiben kötelező tagság is kapcsolódik hozzá. Ugyanez igaz a többi, jelenleg csupán nyilvántartott szakmagyakorlóra is, hiszen etikai, fegyelmi vétség esetén a kamara a tagokkal szemben tud teljeskörűen eljárni.
A kamarai biztosok intézménye a jogosulatlan tervezések kiszűrésének, valamint az építészeti minőség fenntartásának és emelésének egyik jelentős eszköze, azonban szükséges az ehhez kacsolódó jogszabályi keretek megerősítése. Törvényi szintű szabályozást igényel egyebek mellett a hatóság és a kamarai biztosok viszonyának rögzítése és az együttműködés formáinak meghatározása.
A tervtanácsi rendszer kapcsán megjegyzem, hogy igen fontos, hogy szakmai kérdésekben a főépítész minél szélesebb körben támaszkodhasson a tervanácsok véleményére. Ezzel garantálható a széles körű szakmai kontroll és az, hogy minden, az átlagostól eltérő esetben is szakmailag felkészült személy bevonásával születhessen döntés.
A főépítészek saját területen történő tervezésével kapcsolatban elengedhetetlennek tartom a megfelelő fékek beépítését az új rendszerbe. Javaslom, hogy jogszabály írja elő az illetékességi területen történő tervezés esetén a bejelentési kötelezettséget az illetékes területi kamara felé rögzítve a tervezés tényét, tárgyát és volumenét. Ez a jövőben megfelelő kontrollt biztosíthat (amennyiben a főépítészi feladatok végzése kamarai tagsághoz kötött).
A három szintű tervtanácsi rendszerből hiányzik az OÉT új szerepkörének pontos meghatározása. Jelen anyagból a hatáskör bővülése rajzolódik ki, miközben a szubszidiaritás elvét figyelembe véve a helyi tervtanácsok feladatkörének bővülése indokolt.
7. Az építésügyi hatóság, az építtető, a tervező és az építési folyamat egyéb résztvevői c. fejezethez
Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági hatáskörök egyesítése mellett szükséges megteremteni annak jogszabályi hátterét, hogy amennyiben a jogalkotó kamarai hatáskörbe utal valamely építéssel összefüggő részterület szabályozását (pl. kiviteli tervek tartalmi követelményei), akkor ezek figyelembevétele az építési hatóságok számára is kötelező legyen. Jelenleg ezt a kamara csupán tagjaitól követelheti meg.
Az építésügyi hatóság, az önkormányzati főépítész, a tervtanácsok és a kamarák feladatait, kötelességeit és jogait a törvényben szabályozni szükséges különös tekintettel azok kapcsolatrendszerére és arra, hogy hol és milyen formában kötelező figyelembe venni az általuk kiadott dokumentumokat.
Felhívom a figyelmet arra, hogy az építészeti-műszaki tervezési tevékenység jogosultsági feltételeit kizárólag az uniós joggal szinkronban, a szakmai kamarákkal egyeztetve lehet módosítani.
A tervező szerepének megerősítése nem képzelhető el anélkül, hogy a teljes folyamat részese legyen. Alapesetként kell kezelni, hogy az engedélyezési terv készítője egyúttal a kiviteli terv készítője is. Természetesen ettől eltérés is elképzelhető, de tekintve a szerzői jogi kérdéseket, a jogszabály utóbbi esetet nem tekintheti általánosként. Eltérő tervező esetén felmerül a kérdés a tervezői művezető személye kapcsán is.
Fentiekhez kapcsolódóan természetesen a tervezők irányában is szükséges kontroll beépítése. Amennyiben tervezői művezetést követően a tervező indokolatlanul zárkózik el a használatba vételi engedélyhez szükséges tervezői nyilatkozattól, akkor a MÉK adhasson ki jogpótló nyilatkozatot szabályzatában meghatározott módon az építtető számára, és ezt követően járjon el az etikai vétséget elkövető tervező irányába.
Véleményem szerint a törvénynek a jövőben is egyértelműen elő kell írnia az építészeti-műszaki terv és a kivitelezési dokumentáció közötti összhang szükségszerűségét, nem csupán támogatnia kell azt.
8. - 9. Településfejlesztés és településrendezés, valamint Településkép-védelem c. fejezetekhez
A jelen fejezetekben szereplő gondolatokkal kapcsolatban a MÉK Terület- és Településrendezési Tagozata által adott részletes, mellékletként csatolt véleményt kérem figyelembe venni.
10. - 11. Műemlékvédelem, valamint A kulturális örökség egyes elemeinek hasznosítása c. fejezethez
Jelen fejezetekhez a MÉK Műemlékvédelmi Tagozata adott részletes véleményt, melyet mellékletként csatolok.
12. Az építéssel kapcsolatos hatósági tevékenység c. fejezethez
Az egyszerű bejelentési eljárás tervezett változásai indokoltak, mind a tudomásulvételi eljárás, mind pedig az építési engedélyezési eljárás lehetősége az építtetők érdekeit szolgálja.
13. Az építési folyamat a tervezéstől a kivitelezésig
A dokumentum csupán érintőlegesen foglalkozik a tervpályázatok rendszerével, holott az az egyik alapelvként elfogadott építészeti minőséget garantáló alapvető eszköz. Javaslom, hogy a Magyar Építész Kamara bevonásával e kérdéskör tekintetében a kapcsolódó jogszabály módosítása mielőbb történjen meg. A tervpályázatok körének kiszélesítése mellett megítélésem szerint szükséges a jelenlegi rendszer egyszerűsítése, differenciálása, valamint az eljárásrend és a pályázatok tartalmának megújítása.
14. Nyilvántartások, szakrendszerek és elektronikus felületek
Javaslom átgondolni a fejezetben szereplő számos új nyilvántartási rendszerhez kötött határidőt figyelembe véve az új törvény hatályba lépését és azt, hogy azok reálisan mikor válhatnak működőképesé.
A BIM rendszer kötelező bevezetése kapcsán felhívom a figyelmet arra, hogy igen körültekintően szükséges meghatározni az egyes beruházások során megkövetelt BIM szinteket. E rendszer széles körű elterjesztése véleményem szerint állami támogatási, képzési programok elindítása nélkül nem lehetséges, mert jelenleg a folyamatban részt vevő szereplők egyike esetén sem igaz, hogy széles körben rendelkeznek ez ehhez szükséges személyi feltételekkel és műszaki infrastruktúrával ami a rendszer eredményes működéséhez elengedhetetlen.
15. Oktatás és képzés c. fejezethez
Felhívom a figyelmet arra, hogy a kamarák e fejezetben említés szintjén sem jelennek meg, holott az építészeti-műszaki tervezői, a szakértői, a műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakterületeken jogszabály alapján a kamara jelenleg is végez szakmai továbbképzést. Ennek a már működő rendszernek a továbbfejlesztése, kiszélesítése mind a minisztérium, mind a kamara érdeke.
A szakmai vélemény mellékletei: